Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Függelék
1571. FEBR. 6. 515 tartanája, mint az én vén atyám is János királ az urak szorgalmaztatására ugyan ezen okból házasodott volt meg, bocsáttam vala azért emberemet oda fel, hogy az keresztén fejedelmek gyermeki közt nézne és választana liozzám illendő leánzót. Melyet jóllehet, hogy meg is talált, de még mind ez óráig teljes végliöz nem mehetett kilemb-kilemb conditiókért, kik szoktak az keresztén fejedelmek gyermeki házasságokba lenni. Hogy azért az elkezdett házasság dolga immár véghöz menjen, bocsátom most újabban oda fel az én hív szolgámat Békés Cáspárt etc. kit Hatalmasságodnak híven meg akartam adni érteni, hogy Hatalmasságod ez dolgot enmagamtól értse és senki szavának, kik az én dolgomat Hatalmasságodnál az fénes portán gonosz akaratból visszamagyarázzák, kelt ne adjon. Mert én az én megholt atyám János királ lába nyomdokát követvén, Hatalmasságodnak és az fénes portának holtomig híven akarok szolgálnom és az országot Hatalmasságodnak meg akarom tartanom, és minden szükségembe mindenek ellen ótalmat csak Hatalmasságodtúl akarok várnom; sőt még gyermekimnek, maradékimnak testamentumba is meghagyom, hogy Hatalmasságodat örökké kíven szolgálják. Értem penig hatalmas Császár azt is, hogy nékik támadtak, kik nem szégyenlik én felőlem ezt hirdetni az portán Hatalmasságodnak, kogy Maximilián császár leányát veszöm, de Hatalmasságod efféle keába való beszédeket nehidjen: mert ezután is nyilván leszen Hatalmasságodnál, hogy ezek úgy beszéllettek, mint leventák és megfeketűlt orczájúak. Mert én mindenkor az Hatalmasságod akaratját forgattam szemem előtt és az én engedelmességemet, kivel Hatalmasságodnak tartozom. De csuda dolog az, hogy efféle szégyentelen és hamis beszédű személyek nem gondolják meg, mennyit én vétöttem német királnak az Hatalmasságod szolgálatja mellett, mennyi erősségit, várait vöttem meg, szolgáit, főszemélyeket levágattam, megölettem;,hogy bízhassam én magamat arra és attúl jót várhassak. En nékem mindenkor nagy bizodalmom volt, vagyon most is, hogy Hatalmasságod engemet nem más ember hamis beszédéből ítíl, de az én igaz és hívséges cselekedetimből. Könyörgök is Hatalmasságodnak, hogy most is Hatalmasságod tartson engemet szokott kegyelmességébe és ótalmába, és az én nem jó akaróim hamis beszédeknek helt ne adjon, kik én nékem az Hatalmasságod kegyelmességét iríllik és attúl engemet igyekeznek megfosztani. Egynikányszor immár Hatalmas császár az végbeli békéktől, vitézektől való bántásimat, rablásokat, alattam valók kárait, vagdalásokat, öléseket, szünetlen való kesergetéseket, megmondhatatlan kemény fenyegetésöket. fogdosásokat, saczol-
