Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
Articulus A 7]II. Az katonáknak kártételek felöl könyörögnek az statusok, és hogy senkinek ingyen ne gazdálkodjanak, végezik. Az katonák állapotját az mi illeti kegyelmes urunk, még is alázatosan requiráljuk Felségedet mint kegyelmes urunkat, tartsa disciplinába magokat, az sok excursióktúl, dúlástúl, fosztástól supersedeáljanak, az magunk számára kaszálandó fűek és rétek legyen interdicálva tőllek, azt ne bántsák és ne tékozolják. Sőt mivel minden rendek azonkivűl is indifferenter, valahol járnak, ingyen gazdálkodást kívánnak, és az szegénységet sarczoltatják, és erővel is gazdálkodtatják magoknak, az szegénységnek nagy kárára és fogyatkozására: végeztük országúi, hogy ezután senkinek azonkívül, az kinél az Felséged levele lészen, ne tartozzanak gazdálkodni, hanem kiki éljen pénzén, és az szegénységet semmire ne erőltesse pénz nélkül; mindazáltal pénzekért és méltó árrán minden helyeken tartozzanak élést adni az úton járóknak. Articulus IX. Hogy az vármegyéken törvényes székek celebráltassanak, végezik. Az vármegyéken való törvényes székek celebráltatását, számát aligha tudjuk, mennyiszer articulusba írattuk; most is tetszett, hogy az törvények celebráltassanak minden vármegyékben suis temporibus, főképpen penig Kolos vármegyében. Articulus X. Az váradi dézmások hogy mindenekben az régi usust o l) s e i' váljak, v égeztc t ik. Az magyarországi uraink és atyánkfiai panaszolkodnak kegyelmes urunk az váradi dézmások felől, hogy az szegénységre sokad magokkal kimenvén, súlyos és felettébb való gazdálkodásra, szokatlan dolgokra erőltetnék őket. Végeztük azért országúi, hogy az dézmások felesed magokkal ennekutána az dézmálásra ki ne menjenek, szokatlan dolgokra az szegénységet ne kénszerítsék, se felettébb való gazdálkodásra, főképpen az magok haszna keresésére, hanem mindenben az régi usus observáltassék tőllek.
