Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
Articulus XI. A rézbányához való öl fa ö Felségének megköszöntetik. Hogy penig kegyelmes urunk Felséged az Belényes vidékin való vas- és rézbányákhoz minden házas embertől minden esztendőben egy-egy öl fát kívánt, és arra rendelte az ölfa adó falukból, Felségednek mint kegyelmes urunknak megszolgáljuk. Articulus XII. Hogg az kézdivásárhelyiek az ország articulusihoz és decretumához tartsák magokat, végeztetik. Az háromszéki atyánkfiainak az minémű panaszok volt. az kézdivásárhelyiek ellen, hogy ott való törvényeknek prorogálások miatt causájoknak végét nem érhetnék, sőt se articulusra, sem decretumra nem néznének, hanem oly abususokkal élnének, kikkel más város avagy székek nem élnek. Tetszett országúi, hogy az kikről privilégiumok nincsen, mindenekben tartsák az ország articulusához és az decretumhoz magokat. Articulus XIII. Hogy az szebeni pacificatiókor végeztetett marhák felöl való végezés megtartassék, decernitur. Jelentik azt is az székely uraink és atyánkfiai, hogy noha az szebeni pacificatiókor elvégeztetett volt, hogy az mely marhákat kerített és kolcsos városokban bevittenek volt, ha abba valakinél feltalálhatnának, mox et de facto restituáltatnék sine omni solutione, és ha valaki kótyavetyén pénzen vette volna is, mondaná meg, min vette, és pénzeket megadván tartozzanak megadni, de ezt sem praestálták volna. Végeztük azért országúi, hogy ez fen megírt mód szerént mindeneket restituáltassanak azoknak, az kik marhájokat feltalálhatják. Articulus XIV. Hogy az Szent-Mihály falván lakó katonák Aranyosszékkel egyenlő terhet subportálj anak, végezik. Az aranyosszéki atyánkfiai panaszolkodnak kegyelmes urunk, hogy az szent-mihályfalvi szolgáló rendek egyenlő terhet nem akarnának velek viselni. Tetszett azért országúi, hogy azok is ennekutána egyenlő terhet supportáljanak, ne is vonogassák magokat az széknek közönséges szolgálatjából.
