Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - 1617. november 1 —10. Kolosvári országgyűlés
azt találták természetesnek, hogy a fejdelem alattvalói abból ki legyenek véve, s másfelől jogában álljon neki ő felsége alattvalóit perbe foghatni. A magyarországiak ezt már Prágában eldöntött dolognak jelentették ki. Sok mindenféle oldalról és szempontból tárgyalták a kérdést, melyet a fejdelem követei becsületbeli kérdésnek tekintettek. A császárnak egy elfogott levelére s a fejdelem személyére szórt rágalmakra egy felől, Lippa átadására a másik oldalról történtek hivatkozások: mígnem rájöttek a főtárgyra, az első nagyszombati béke megerősítésének vagy módosításának kérdésére. Az elsőt a magyarországi követek akarták — ők, mondák, be sem bocsátkozhatnak abba, hogy az csak kérdésbe is tétessék. Az erdélyiek is kijelentették, hogy ők sem akarják annak lényegét megtámadni — csak javítni kívánják. Ebben megnyugodván mindkét fél, az erdélyiek azt terjesztették elő, a mivel az első nagyszombati pontokat pótolni kívánták: 1. A károlyi érte\ kezletre szánt pontok elévültek. 2. Bethlennek adassék meg a fejdelmi czím. 3. Nehogy az amnestia megadásából visszaélés származzék, szabad legyen a béke felbontóit üldözni. 4. A fejdelem magyarországiakat is fogadhasson zsoldjába. 5. Az első nagyszombati pontok igtattassanak törvénybe. Szóba hozták az erdélyiek azt is, hogy Ferdinánd, mint Mátyás praesumtiv örököse, erősítse meg a békét — de azt könnyen elejtették. Az öt pont megállapítása továbbra halasztatván, a magyar biztosok hozták fel sérelmeiket skivánataikat. Ezek felett hosszas és tüzetes vitákat folytattak, melyek közt kiváló helyet foglalt el a Bethlen által ő felségének adandó elégtétel kérdése. Azt kívánták, hogy Bethlen pátensben jelentse ki, hogy Mátyás személyét nem akarta sérteni, hogy Bethlen ő felsége alattvalóit nem fogja magához csábítni akarni, hogy adjon biztosítékot, hogy Várad nem jut török kézre. Bármily hevesek és élesek voltak is a felelgetések, mindenik fél engedett, s a legfontosabb kérdésekre nézve megtalálták a conipromissumot. E közben Apponyi Pál megérkezett, s jul. 17-kén az ötödik tárgyalás tartatott, az első, melyben a bizottság teljes számmal vett részt. A pontok tárgyalása előtt az erdélyi köve, . tck jelenték, hogy Szkender pasa hadával már a Dunához