Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1615. május 3—18. Gyulafehérvári országgyűlés

(lek letárgyalták a fejedelmi előterjesztéseket s meghozták a törvényeket. Az adót 12 frtra emelték portánként, de úgy, hogy az elpusztult faluk közül az újonnan felépült rovatlan helyek, ha még nem volna hat éve, hogy haza telepedtek, rovatlanok maradjanak. A városok adóösszegeit is aránylagosan felemelték. A követek számára 1600 frtot szavaztak meg. Az ország szükségei, főként a jó pénz hijánya tekintetbe vételével, a marhakivitel tilalmát felfüggeszték. A váradi korcsmák négy havi jövedelmét a vár-épités szükségeinek fedezésére fordíták. A gratuitus labort Fejérvár építésére nem szavazták meg. Kitűzték a törvényszékek tartásának határidejét s néhány szükséges törvénykezési határozatot hoztak. Az oláhfalviak, kiváltságaik erejénél fogva, nem éltek a székely törvényekkel, kiváltságaik erre vonatkozó részét eltörölték: éljenek a székelyek törvényeivel. Elrendelték az árszabályzat megtartását, s több közigazgatási törvényt alkottak, melyek az ország azonkori szükségeinek feleltek meg. Kik a Basta idejében, éhségtől kényszerítve, lopásra vetemedtek, ha azóta fedhetetlen életet élnek, bocsánatot nyertek. A kiknek feleségeiket török-tatár rabságba hurczolták, ha hírt nem tudnak róluk, megházasodhatnak. Sót a nemesek kapjanak az aknákról. Az úgynevezett brassai garas verését eltilták az abból származott visszaélések miatt. Elrendelék, hogy mindenütt- egyforma mértéket használjanak. Húzna vidékét Hunyad vármegyébe kebelezték. Ivrasznán processio-járás alkalmával botrányok történtek: intézkedtek, hogy jövőre ilyesmi ne forduljon elő. Megújiták a régi jobbágyok megadására vonatkozó törvényeket. A gyűlés utolsó napjaiban érkezett haza Sarmasági a nagyszombati követek közül, postán küldve s magával hozva a békeokmányt. A mint ő megjött, a fejdelem s a rendek azou>) Lásd Törvények és Okiratok XX1Y.