Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1615. május 3—18. Gyulafehérvári országgyűlés

April eleje óta folynak a tanácskozások; Mátyás meghagyta követeinek, hogy semmit se foglaljanak irásba, hanem csak szóbelileg tárgyaljanak. *) De azért lassan haladt a kiegyezés, s még magának a követségnek kebelében is történt meghasonlás; a szászok azzal a követeléssel álltak elé, hogy engedtessék meg nekik külön is mint nemzetnek, a két császárhoz követséggel járulni, de a fejdelem a szászok nélkül sehova se küldhessen külön követeket. A kivánság természetesen elvettetett. 2) Sokat tanakodtak a Homonnai-féle jószágok ügye felett is: az erdélyi követek kijeleuték, hogy az erre vonatkozó pontot csak azon feltétel alatt hagyják beirni a szerződésbe, ha elegendő biztosítékot nyernek, hogy jövőre Homonnai meg fog zaboláztatni — s Mátyás követei ezt határozottan megígérték. 3) Főnehézséget valószínűleg a titkos pontok tettek, melyekről Bethlen még a kolosvári alkudozás alkalmával hallani sem akart, de melyeket most kénytelen volt elfogadni s Nagy-Bánya ügye, melyet a császár semmi áron sem akart visszaadni. Végre megegyeztek a pontok felett, s máj. 6-áu kiállították az okiratokat. Ez a feltételeket foglalta magában, melyek fejében Bethlen a részeket — Nagy-Bánya és a bányák kivételével — visszakapja, s elismertetik fejdelenmek. Biztosítva lett a fejdelem szabadválasztási joga, egymás kölcsönös mcgsegéllése — de Bethlen részéről a török kivételével. Elismertetett a bécsi béke, s a szabad vallásgyakorlat. Bethlen köteleztetett a három nemzet jogai s kiváltságai megtartására. A kereskedés, utazás s követküldés a régi gyakorlat szerint fognak történni. A politikai foglyok szabadon bocsáttatnak. Kendy visszanyeri jószágait, s egy csomó pont a részek vissza') Czubor irja Bécsből máj. 16-ról Thurzúnak: »Az tractatust penig az mi illeti, bizonyosan Írhatom Nagyságodnak, liogy mivel ű felsége parancsolatja ez volt, hogy semmit ad papirum ne irjunk, hanem csak verbaliter tractaltassék a dolog, senkinél nincs az tractatus, hanem csak a secretariusnál; hanem azon leszek, hogy szerét tegyem, és ha itt nem is. de az károli tractatioban, a hova a mint hallom, nekem is el kell mennem, ott bizonyosan szerit teszem.« Eredetije az orsz. levéltárban. Acta Thurzoiana fasc. 43. Nro 39. 2J Borsos Tamás Mikónál 271 1. *) Bethlen Gábor 1616. jan. 26-iki levele. Törvények és Okiratok.