Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1620. szept. 29 — okt. 5. Fejérvári országgyűlés

Az orvokat és gonosztevőket a törvényszabta módon kergessék, még a szász földön is. A Magyarországból Erdélybe vagy megfordítva szökött gonosztevők hasonlag adassanak ki, miután a két ország egy fejedelemség alatt van. A jobbágyok, liogy a gonosztevőket könnyebben ki lehessen ismerni, fegyverrel ne járjanak az utakon, kivéve a juhászokat s pásztorokat. Az uratlan csavargókat tartóztassák le. A harmmczadosok ne zsaroljanak. Csikszékben állítsanak fel rendes postálkodó embereket, Háromszék mintájára. A salétromfőzők a szászok közt ne zsaroljanak. A csavargókat senki se fogadja be szolgálatba. Sőt a megyei és városi hatóságok kergessék ezeket, s ha valamely falu a kergetésre nem ül fel, fizessen 12 frt büntetést. A fejedelmi biztosok e törvényeket ápr. 3*0-án erősíték meg. XIX. A beszterczei országgyűlésre küldött követek a három nemzet részéről Kamuthy Farkas, Kornis Ferencz és Klausenburger Péter voltak. A máj. 3l-re hirdetett országgyűlés augusztus 29-ig tartott. Bethlen ezen Magyarország királyává választatott. A törvények között csak egy van, mely Erdélyt is érdekli, a XXXI. Ez mintegy viszonzása volt a tavaszi fehérvári gyűlésen hozott ama törvénynek, hogy a Magyarországból Erdélybe vagy megfordítva szökött jobbágyok mindkét országban üldöztessenek, s kétségtelenül az erdélyi követek kívánságára igtattatott törvénybe.

2) Erdélynek az unióba való felvétele a gyűlés eloszlása előtti napon, aug. 28-án hajtatott végre. Az uniót Erdély nem fogadhatta el úgy, mint azt Bethlen januárban megköté: mint a török souveranitása alatt álló ország semmi segélyt nem Ígérhetett oly háborúra, mely ') L. Törv. és Okir. LXXXVIII. sz. 2) L. a beszterczebányai törvények nyomtatott példányát az akad. birtokában.