Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1620. szept. 29 — okt. 5. Fejérvári országgyűlés

a török ellen fogott volna intéztetni. Neki a záradékot »a török kivételével«, mint ezt a magyar királyival kötött szerződésekLen is kimondta, fenn kell tartania. S csakugyan az unióba foglalt államok és Erdély részéről a kölcsönös segélyadás kötelezettsége e záradékkal fogadtatott el. Erdély a szövetségesek ellenségei ellen, kivéve a törököt, összesen 3000 embert igért, neki viszont a szövetségesek 3000 gyalogot és 9000 lovast Ígértek segítségül: de Magyarország és Erdély közösen voltak befoglalva. A beszterczebányai gyűlés a háború folytatását vonta maga után, s Bethlen István, még mielőtt tudomása lehetett volna annak bezárásáról, épen az eloszlását követő napon aug. 30-án intézkedett hadak fogadásáról s Magyarországba küldéséről. 2) A választott király jól látta, hogy a kardot nem egyhamar fogja leoldani oldaláról, s nem egyhamar fog Erdélybe mehetni. Azt akarta, hogy ott is teljesen rendezett kormányzati állapotok legyenek minden eshetőséggel szemben. Épen ezért testvérét Bethlen Istvánt kormányzóvá nevezte ki. s szeptember 29-re Fej érvárra részleges országgyűlést hivott össze, mely e kinevezést szentesítse s az unió megkötését ratifikálja. A rendek mindenekelőtt hálás tudomásúl vették ő felségének magyar királylyá választását. Hasonlag megerősítették Bethlen Istvánnak kormányzóvá lett kineveztetését. Megszavazták az őszi adót, kapunkint 8 forintot; a városokra kerek összeg vettetvén ki. Előlegesen ratifikálták a confoederáciot: annak végleges megerősítését azonban a közelebbi egyetemes gyűlésre tárták fenn. Elhatározták, hogy a szökött jobbágyok ügyében Erdélyben is hasonló eljárási módozat követtessék, mint azt a beszterczebányai gyűlés elhatározá. A törvényeket Bethlen István okt. 5-én erősítette meg. ') Közölve : Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek Történetéhez, 22. s köv. 1. 2) L. Törv. és Okir. XC.