Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1620. ápril 5 — 20. Fejérvári országgyűlés

dések czélját titokban tartá — azonban egyes elejtett szavakkal azt akarta sejtetni, liogy az Erdély ellen lesz intézve. Sokkal kisebb jelentőségű volt az aradi portyázások ügye, ez tulajdonképpen oly állandó ügy volt, mely soha sem szünetelt, s mely rendesen pénzzel igazíttatott el. Ezek alapján elhatározta az ország, hogy a portára főkövetséget küld, s a fejdelem annak fejévé Mikó Ferenczet nevezte ki. Máj. 17-én készítették el a felterjesztést a portára, mely a sérelmes követelések felhagyását szorgalmazá. I)e a fejdelem Borsosnak nem minden jelentését terjeszté a rendek elé, s csak az országgyűlés eloszlása után készültek a Mikó követségére vonatkozó fontosabb irományok. XVIII. A Jenő ügyében folytatott tárgyalások alatt Borsos Tamás különös dolgok nyomára jutott. Báthory András emlegetésével egyszerre csak felhagytak a portán, s helyette ismét Homonnait állították fel ijesztő váznak. Jan. 2-án Deák Mehemet pasa az 1615-iki nagyszombati titkos szerződésről kezdett beszélni,

2) azután más fejedelemmel kezdettek ijesztgetni. 3) Bethlen, mondák, csak a pénzét kiméli, nem akar hadat kezdeni ő hatalmassága érdekében, ő is németes, csak állítja az ellenkezőt, Aztán febr. 2-án kisült a czélozgatás alapja: a vezér felmutatta Homonnai eredeti pecsétekkel ellátott levelét, melyben »nemcsak Jenőt írják a hatalmas császárnak, hanem többet is.«

4) Borsosnak sem volt sietősb dolga, mint »rámenni a német nuntiusra,« ki eleinte tagadta a reversalis létezését, azt mondván, hogy az még a régi lehet; midőn azonban világosságra jött, hogy nem a régi az: akkor egyszerűen azzal menté, hogy azért akartak új fejedelemről gondoskodni, mert azt hitték, hogy Jenőt Borsos ura nevében megígérte. 3) ') Lásd Törvények és Okiratok LXXXIII. c) 2) Mikó II. k. 91 és 98 11. 3) Mikó II. k. 113 1. 4) Mikó II. k. 118 1. 6) Mikó II. k. 123 1.