Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - Törvények és okiratok
Tudván ő nagysága, hogy minden respublikáknak békességes csendes megmaradása, fegyverrel külső ellenségtől oltalmazása után, áll csak az religióknak szabados kultussában, minden renden, nyelven és nemzetségen való emberek között, hogy senki lelkiismeretiben nem háboríttatván istenét szabadon tisztelhesse, kinek utolsó eligazítása világ végezetire hagyatott, amaz mondás szerint, Sinite pariter crescere zizania, usque ad tempus messis, ne forte eradicetis simul et triticum, erre ő nagyságának példa az lengyel respublica is. (1) Kévánjuk azért egész három nemzetül, hogy az religio szabadságára magát megkötelezze, és abban személyválogatás nélkül minden rendeket megtartson, s oltalmazzon in liberis eorum exercitiis, mint Sigmond fejedelem idejében. (2) INIiért, hogy ez elmúlt sok háború üdőkben, mind vérünk hullásával, s mind hazánkon küvül való búdosásunkkal, az egy fő szabadságunkat, az libera electiót megtartottuk, és az két császártól is valamint s valahogy lehetett extorqueáltuk: kévánjuk ő nagyságától, hogy köteles legyen arra, hogy teljes életiben, akarmi szerencséjében, minket abba megoltalmaz és megtart, és semmi szín és csere alatt, vagy testamentum tételével, vagy különben, szabadságunk ellen el nem ad, és ez mostani hajdúságnak ő nagyságához való kötelezésével jus armorum aut concambii in reguo semmiképpen nem praetendál. (3) Abban is ő nagysága hitivei quietáljon bennünket igéreti szerint, hogy az hajdú vitézekkel való transactióval minket országúi, egész három nemzetül, Magyarországnak ide tartozó részeivel egyetemben, sem hütünknek sem törvényünknek szabadságában, sem birodalmunkban és liatárinkban, sem személyünkben, sem semminemű jovainkban, jószáginkban, kicsintői fogván nagyig meg nem sért semmi üdőben, hanem inkább az ország jovára és oltalmára ügyekezilc ő nagysága azokat is kötelezni tehetsége szerint. (4) Kévánjuk, hogy az hajdú vitézeket ő nagysága alkolmatos ideje s módja lévén ő nagyságának hozzá, hittel kötelezze arra kicsintői fogva nagyig, hogy semmi változásokban (kit isten távoztasson) és interregnumokban semmi támodozással és pártütéssel az libera electiót nem turbálják, hanem az vnio szerint, valakit communibus sutfragiis az három nemzet választ,
