Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - 1609. okt. 9. Kolosvári országgyűlés
E hírre valószínűleg az adott okot, hogy eredetileg a Daróczy-féle pontok közt benne volt a védszövetség azon alakban, hogy a fejdelem a királyt meghatározott számú haddal tartozik megsegíteni, de á melyről Báthory, mint tudjuk, hallani sem akart. A rendek a kitűzött időben összeültek, s Daróczy is megérkezett. Meghozta Báthorynak a diplomát, melylyel Mátyás »illustrissimus« czímet adományozott neki, de az újabb pontozatokra nézve, melyek mellett Mátyás diplomája neki is ki lett volna szolgáltatandó, — a t árgyalás okat arra az országgyűlésre akarták halasztani, melyet a király Pozsonyba nov. 1-ére hivott össze. Ennek elérésére a király s az új nádor legalkalmasabb eszköznek hitték azt, ha a fej edelem e gyűlésre újabb követséget fog beküldeni.A követ személyére nézve hamar megtörtént a személy megállapodás: Bethlen Gáborban >_/' nyugodtak meg. Ugy tetszett, hogy ugyanaz, ki az athname ügyét is oly sikerrel oldotta meg, legalkalmasabb a kényes természetű bécsi tárgyalások keresztülvitelére. Maga a gyűlés is rendkívül hamar végezte teendőit: egy nap alatt tizenkilencz törvényczikket alkotott, úgy, hogy alig maradt idő azokat papírra tenni. S ez az oka, hogy a legéletbevágóbb törvények alig egy pár sorba vannak foglalva. A katholikusok folyamodását szabad vallásgyakorlatuk i-. • szabályozására elhalaszták a jövő ülésre, valamint a szilágy- ^ ... • sági ref. papok sérelmeinek orvoslását is. Kivetették a portai adót — portánkint 8 frtot. A városokra meghatározott összeget róttak. Elrendelék, hogy Homonnay Bálint eddig adómentes uradalmai is vonassanak adó alá. A főispánok és a táblai ülnökök fizetéseinek kiadása elrendeltetett. Kitűzettek a törvénykezési határidők s a megítélt perek végrehajtása is elrendeltetett. Tliurzó levele Erdélyország Történetei Tára II. k, k. 163. »Daróczy uram által efct is akarta ő felsége király urunk intimálni az erdélyi fejedelemnek, hogy ez jövendő országgyűlésre bocsássa bizonyos főküveteit ő felsége ide fel Pozsonyba, és akkor azokról a dolgokról, melyek az ő felsége úgy, mint az erdélyi fejedelem személyét fogják concernálni, király urunk ö flge az országgal minden jót akar végezni.«
