Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - 1610. márcz. 25. — ápr. 3. Beszterczei országgyűlés

A jún. 23-iki limitatio megerősíttetett. Elrendelték a gonosztevők beperlését, s a szökött jobbágyok visszaadását. A hajdúk közé szökött jobbágyok is adassanak vissza. S azon hajdúk, kik egyes főurakat háborgattak, hasonlag büntettessenek meg. Nagy-Bányán kivűl még csak egy, a fejedelem által meghatározandó helyen legyen szabad dutkát verni. Eltörölték a zászlós uradalmakat. A fejedelem szabadon rendelkezzék várairól. A gyűlés a megnyitás napján véget ért. *) ^» Bethlen Gábor, mint a fejedelem s az ország követe, csakugyan felment Pozsonyba. Ott nagy előzékenységgel fogadták ugyan, de a tárgyalásokat ő sem fejezhette be. Elhatározták, hogy Thurzó György az újon megválasztott nádor személye szerint menjen Báthoryhoz, fejezze be a tárgyalásokat vele s kösse meg a szövetséget. Ugy hitték, hogy személyes megjelenése Báthoryt engedékenységre fogja bírni. -) A pozsonyi gyűlés karácson estéjén ért véget, s Bethlen azonnal hazatért. Újév után Dévára érkezett, honnan Brassóba a fejedelemhez sietett, — ki e télen ismételve körutat tett a szászok között. IX. Mialatt Báthory 1610. farsangján a szász földön körútat tett s magát és udvari népét költséges lakomákkal mulattatá, nagy titokban egy elágazott összeesJiüvés keletkezett ellene. Fejedelmi székét ama, semmikép sem igazolható, kétszínű játéknak köszönheté, hogy ugyanazon időben buzgó katholikusságának mutogatásával nyerte meg a katholikus főurakat s a katholicismus kiirtásának Ígéretével kötelezte le a hajdúkat. Azonban, ha eddigelé a hajdúk is liiában várták Ígéretei teljesítését, a katholikusoknak benne vetett reményei sem valósúltak, sőt azon körülményből, hogy sérelmeik orvoslását az 1609. évi őszi országgyűlésről elhalasztá, arra lehet következtetni, hogy már felvette a reformált vallást. >) L. Törv. és Irományok XXI. "-) L. Történelmi Tár III. k. 325. 1.