Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

sub amissione officii, ba penig in loco delicti valakit megfog, annak módja szerént harmad napra törvényt láttasson reá. (13) Az Bihar vármegyei uraink atyánkfiai találták volt meg urunkat ő nagyságát az religio dolgáról és harminczadnak exigálása felől. Az mi nézi azért az religio dolgát, megengedte ő nagysága, hogy abból az medgyesi 1588. esztendőbeli articulus tartassék meg minden czikkelyiben. Az mi penig az harminczad dolgát nézi, az vectigálnak exactiojában megengedte ő nagysága, hogy abban is az régi módot observálják. (14) Tetszett ez is, miérthogy az szüksé gnek nagy voltát látjuk, az fiscusnak minden jövedelmét, úgy mint az szászság közt Szent-Márton adaját, vámokat, harminczadokat, és egyébb mindenféle jövedelmeket ha mi praeteritis disturbiorum temporibus qualitercunque nem exigáltatott volna, azonképpen adókból, vámokból, húszadból, harminczadból és egyéb jövedelmekből ha mi restantia volna, ő nagysága bizonyos emberi által kerestesse fel. Halljuk, hogy Sigmond fejedelemnek Kolosváratt maradott volna közel húszezer forintja, annak ő nagysága végére menvén, ha nálok lészen exigáltassa. (15) Végeztük ezt is, hogy az leveleknek régi taxája helyén maradjon, tudniillik, hogy az legitimum mandatumot 24 pénzért, novum judiciumot egy forintért, az articulusokat azonképpen egy forintért, az sententiákot juxta meritum causae adják ki mind major, mind minor cancellárián; Magyarországban is az ő régi módjok szerént exigáltassék mind hivatalok s mind egyéb levelek ára. (16) Miérthogy ennekelőtte való fejedelmek asztalokat az várokból és azoknak jövedelmekből tartottak, melyek most partim elpusztultának, partim más kéznél vadnak, kikből semmi jövedelem nem lehet; Fogarast látjuk, hogy mind jószággal, mind majorsággal épebb, ő nagysága pro suo arbitrio ahoz nyúlhat az mi vagyon, egyébb várakbeli tiszttartóknál is ha mi restantia volna ő nagysága végére menvén exigáltassa, gondolkodván arról, hogy az közönséges szükségért országúi adót vetettünk, méltó ő nagysága asztala tartásáról is valami gondot viselnünk. (17) Mivelhogy itt is ez országban igen cautum, hogy senki közöttünk álpénzt ne veressen, se vele ne éljen sub nóta