Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

Zsigmondnak, ki ennekelőtte is köztünk mind az mi megholt urunknak idejétől fogva ez országnak gubernatora volt, eszét, elméjét, mindenekhez való jó magaviseletét, országunkban is jó gondviselését, az hadakozó dolgokban nagy experientiáját és külömb, kiilömbféle virtusit, kikkel isten ő nagyságát felékesítette, megtekintvén, communibus omnium votis et suffragiis áldását az szent istennek implorálván, választottuk fejedelemül magunknak, remélvén, hogy ennekutánna is ő nagysága kegyes és reánk való gondviselésével szegény hazánknak oly oltalma leszen, hogy szegény hazánknak nemcsak sok ideig való megmaradására, de az nagy romlásbúi való épületire is lészen. (2) Minthogy penig az mi magunk veszedelme tött bennünket cautióba, végeztük ezt is az mostani generalis gyűlésünkben közönséges akaratból országúi, hogy ennekutána is semmi nemű üdőkben, sem mi sem az mi posteritásink immaturus és gyermek fejedelmet ne válasszanak, se választhassanak, hanem maturus és idoneus embereket, hogy többször reánk, se reájok is az istennek szörnyű átka ne szálljon, mint most mi rajtunk volt, ki miatt hazánk teljességgel elpusztula. (3) Végeztük ezt is országúi, hogy egyéb országoknak jó szokását követvén, kik jószágokat országokban idegeneknek birni nem hagynák, itt is azért ő nagysága Erdélyen és Erdélyhez incorporáltatott Magyarországnak részein kivűl valóknak jószágot, tisztet tanácsnak hirével adhasson. (4) Miérthogy in omnibus rebus publicis, regnis et provinciis sola civium concordia conservatrix omnium statuum et veluti mater existit, qua res parvae crescunt, magnae vero discordia dilabuntur, egynehány esztendőtől fogva nagy siralmas veszedelmünkkel vettük eszünkbe és igen megtanulok, mit nemzzen vagy szüljön az igyenetlenség, főképen az oly dolgokban, az melyek az közönséges állapatot igyenesen illetik, mert az fejedelmek sok változási és indirectum dominium] ok mind innét származnak, hogy egyik nemzet az másik ellen vagy per factionem vagy per apertam vim fejedelmet vagy emelt vagy promoveált, az fejedelemségre aspiráló embereknek is okot adott, hogy a fejedelemségre igyekezett menni largitionibus, sollicitationibus, clandestinis machinationibus, egyik nemzet-