Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. aug. 6. Fehérvári országgyűlés
sósabb embereket igyekezett lekötelezni. Az ő érdekeit Forgács Ferencz és Dóczy András fogták fel, s közvetítették Rudolfnál, Mátyásnál. E két úr Erdély visszacsatolásának buzgó apostola volt még azon az áron is, bogy fegyverrel hódítsák vissza s több mint egy tizeden át mitsem hagytak el kisérletlenűl. Csakugyan a prágai kormány beleegyezett, hogy Homonnait grófi czimmel s a tőle visszakívánt birtokok nála hagyásával, ki fogják elégitni, s elhatározta, hogy Erdély kormányzójává Báthory Gábort nevezi ki, sőt jún. 23-án ezen kineveztetést az erdélyi rendekkel tudató leiratot maga Rudolf is aláirta, 2) biztosokká kinevezték Forgácsot és Dóczyt, elkészítették nekik az instructiót, el a leveleket az erdélyi főuraknak, az ottani rendeknek, Báthory Gábornak kettőt (egyet a biztosok számára) ugyancsak neki a megbízó levelet, s a leiratot a biztosoknak. 3) Sőt midőn az expeditió pár napig késett, Forgács Ferencz ugyancsak sürgeté azok kiadását, 4) s ajánlá, hogy Molárd mint biztos küldessék Erdélybe. 5) ') A magyar cancellár Homonnai kielégítése ügyében jún. 19-én elötei'jesztést tesz, melyben irja, bogy múltkori memorialejában elfelejtett e tárgyról írni. Ajánlja, liogy azon 300,000 tallérnál többet érő birtokokat, melyeket felsíí M. O. Homonnaitól visszakíván, adományozná Homonnainak »addito insuper comitis de Homonna Graft' nuncupati lionore ; sub ea tarnen cautione, ut coronam Turcicam et quicquid a Turca honoris vel praerogativae sumpsit, id inversum sacr. Mtis caes. potestati subdat « (Másolat a bécsi titk. It. Hung.). 2) L. Törv. és írom. LXYI. 3) Mindeniknek külön-külön a fogalmazványa több darabban meg van Bécsben, a cs. k. titk. ltárban. 4) Forgács Ferencz, Prága júl. 27-röl írja Baruitiusnak : »ut illud (negotium) ante diaetam executioni demandarent, ne Homonnayo occasio relinqueretur, molimina sua prosequendi, alia quoque magna incommoda vitari possent., si tempestive resolutio suae Mtis in effectum deduceretur. Scrupulum illum quoque sublatum existimo de vayvodae appellatione, quia de legibus regni constat temporaneum tantum officium non perpetuum Tranniae vaivodatum fuisse, et ad beneplacitum regis conferri solitum.« Kéri tehát a levelek mennél előbbi expeJitióját. (A titk. ltban.) 8) Igen érdekes Forgács Ferencznek e tárgyban Prága, jún. 28-án kelt és Stralendorffhoz beadott emlékirata. Ebben javasolja Molard csatlakozását az erdélyi biztosokhoz. »Cui tamen alius titulus quam praesentis negotii titulus inducendus est, ne res ante tempus avulg.ita difficultates aliquas incurreret,« pl. azon ürügy, hogy ő felsége őt Felső-Magyar-