Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. aug. 6. Fehérvári országgyűlés
A már teljesen elkészült expeditiót azonban nem adták ki: valószínűleg azért, mert Sennyey az erdélyi követ megérkezett Prágába, s várták a vele kezdendő alkudozások eredményét. Sennyey megérkezése után azonnal értekezett Forgácscsal. Megakarta győzni a buzgó főpapot, liogy Rákóczy csak kénytelenségből fogadta el a fejedelemséget, s kész is arról minden pillanatban lemondani, s hogy Homonnai az erdélyieknek semmi áron sem kell. Forgács azonnal (júl. 2-án) tett a minisztereknek jelentést: de szívökre kötötte, hogy a Báthoryra vonatkozó terveket valahogy el ne árulják, mert az dugába dönthetné a dolgot. *) Forgács nagy befolyású ember Rudolf udvarában, ki épen ezekben a napokban neveztetett ki esztergomi érsekké. Amellett volt egy júl. 3-án beadott emlékiratában, hogy Senynyeyvel keményen kell beszélni, nem kell neki semmit engedni s Bátliorinak e jeles indulatú és a cath. vallásért oly buzgó ifjúnak jelöltségét fenn kell tartani. 2) ország s a határszélek megvizsgálására küldi. Ecsedet illetőleg, mely most Báthory Gábor kezén van, javasolja »ut vel arcem illám suae Mtis beneficio vita solum durante obtineat, vel etiam post obtentum principatum iuxta placitum suae Mtis iure revideri negotium non abnuat.« A bányászatot illetőleg, bányák jelenleg Erdélyben nem műveltetnek, arany ezüst csak a folyókból nyeretik, melynek hasznát a fejed, húzza. Igaz. hogy Nagybánya műveltetik, de ez a somlai Báthoryak birtoka, melyet Szathmárért cserébe kaptak. A várak és megyék visszacsatolását illetőleg, azok még nincsenek Báthory kezén, de nem is állithatja azokat vissza, csak ha a Bocskay és Rákóczy párti várnagyokat ós kapitányokat el nem mozdítja, s helyökbe a maga embereit nem teszi. (A titkos levéltárban Bécsben. Eredeti). ]) L. Törv. és írom. LXIX. 2) Forgács, Prága, 1603 júl. 3 véleményt ad Stralendorfnak, az erdélyi követtel való alkudozásról. Erősen meg kell — írja — támadni a követet (Sennyeyt), hogy honnan van, hogy az erdélyiek megfogadott hűségük daczára »principem sibimet eligant, cum Turca foedus ineant, sub ejus patrocinium totos de se tradant : quid hoc aliud esse quam sub hac adumbrata obsequii specie majestatem caesaream ludibrio exponi«? Az erdélyiek tudhatnák, hogy kétféleképen is ő flge alá tartoznak : 1. mert a magyar korona alatt állanak ; 2. mert magok is hűséget esküdtek. Honnan van mégis, hogy ő flge hire nélkül kötöttek a törökkel szövetséget ?