Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1607. aug. 6. Fehérvári országgyűlés

jöttek be, a nem cath. többség kitiltásukat kívánta. A catholicusok kitették magokat érdekökben: de a kérdés szavazatra bocsáttatván, leszavaztattak. Most Szilvásy, Kornis, Kálnoky, Béldi, az unitáriusból nem rég catholicussá lett Trauzner, s a többi jelenlevő főurak magok és a távol levők nevében jún. 10-én benyújtották tiltakozásukat, s a fejedelem a törvény végrehajtásakor bizonyítványt állított ki mellettök. S egyszersmind a rendek június 20-ról és a fejedelem június 24-ről felterjesztést küldtek Rudolfhoz, melyben sajnálatukat fejezék ki, hogy a császár közvetítése későn érkezett hozzájok, s az elsők okaikat, az utóbbi mentségeit sorazza fel, hogy miért nem lehetett a császár kivánatát teljesitni. 1) A fejedelem a törvényeket jún. 24-én erősítette meg,

2) a gyűlés jún. 26-án oszlott el 3) s ugyanez napon Rákóczy bizonyítványt adott a jezsuitáknak,

4) kik a törvény határozata következtében csakugyan elhagyták az országot. Ráczot az octavalis terminus szabadlábra tette. XIII. Prágában a császár kormánya, de maga Mátyás főherczeg is Erdély irányában reservált állást foglaltak el. Ellenére a zsitvatoroki békének, s a szabad választást megerősítő leiratnak, nem mertek egyenesen belevágni e kérdés eldöntésébe: de semmi, a jogok fentartására vonatkozó dolgot nem hagytak megkisérletlenűl. így Pozsonyba a jún. 24-re hirdetett, s utóbb aug. 25-re halasztott országgyűlésre meghívta Erdély rendeit is, hogy követeik által képviseltessék magokat.

5) Épen ebben az időben megállapodásra jutottak Prágában Erdély jövendő kormányára nézve. Báthory Gábor a tavasz óta látszólag nyugodtan viselte magát, sem a töröknél, sem a hajdúknál nem tett többé lépéseket saját érdekében, s magában Erdélyben sem tett többet, minthogy egyes befolyá') L. Törvények és Írom. LXY. és LXVII. 2) U. o. LXII b) c). 3) U. o. LXVIII. *) U. o. LXII. d). B) U. o. LXIV.