Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. jún. 10—24. Kolosvári országgyűlés
A fejedelem által a külföldi követségre kért adók megszavazását elhalaszták, de a bátraiékok beszedését elrendelék. Egész szász dézsmát ne adományozhasson a fejedelem. Görgény mint fiscálisjószág vétessék vissza és csatoltassék a fiscusboz. Elhatározák, bogy a zászlós uradalmak csatoltassanak vissza az országhoz. A szabad hajdúság, mint katonai intézmény eltöröltetett, s maga a szabad hajdú nevezet is örökre eltiltatott: tartson a fejedelem hópénzes hadat. A székelység is, ha táborba száll, ne szálljon a megyékre vagy a szászokra. A rablókhoz csatlakozott papok, mesterek és deákok ellen megujiták az 1601. törvényt. Intézkedtek, s legtöbbnyire a szokott alapon, az orvok kergetése, a szökött jobbágyok, gyújtogatok, dézsmák. harminczadok, kereskedés, só ügye, a veszedelem idején a nemesség elől elzárkózó városok ügyében. Eltilták a barom- és bőrkivitelt. A nemesek házaik szükségére régi szokás szerint kapjanak sót. Kinek Bocskaynál letett jószága van, kapja viszsza. Megengedték, hogy a cath. papok Kolosvárra, (s Várad kivételével) a többi helyekre is bemehessenek gyóntatni, keresztelni, de functiójok végeztével távozzanak a városból. Az erdélyi perrendtartást kitérj eszték a kapcsolt részekre. Hálával vették, hogy a fejedelem, tekintve az országos Ínséget, a dézsma arendát elengedte. Kiváló fontosságú törvény volt az, melylyel Bocskay végrendeletét, minthogy ő az országnak olyan részét is hagyományozta el, melyhez nem volt joga, semmisnek jelenték ki: ez volt az első alkalom, melyben szabadon nyilatkozhattak Bocskay ellen, s siettek is megragadni azt. Pernyeszyt, ki Kővárt a megintés daczára sem adta ki, nóta alá vetették. Fontos, s a törvényhozás egy nevezetes részénél resensussal találkozott törvény volt az, melylyel a szabad vallásgyakorlat meghagyása mellett a jezsuitákat kitilták az országból. A kérdés heves vitát idézett elő. A jezsuiták ajánló levelet mufel Rudolftól, melyből kitűnt, hogy utólagosan eszköki s épen ezért, még inkább pedig azért, mert titokban tattak
