Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1599. jan. elején. Fehérvári országgyűlés

1 599. január eleje, 75 azok valójában vádak voltak a császár ellen, ki nem tartá meg kötelezettségeit, sőt még elfogatására is gondolt. 0 két alternatívát állít fel: ha a császár beleegyezik, hogy az erdélyi fejedelemség kezén maradjon, bocsásson ki maga s az egész uralkodóház nevében tiltakozást az ellen, hogy Maximilián jogát formálja Erdélyhez; mindent, mit Erdélyből elfoglalt, várat és tartományt ereszszen ki kezéből; czímét telj'esen adja meg, beleértve a két Oláhországét is; adjon hadi czélokra évenként háromszázezer tallért, két faltörő ágyút, négy hosszú mezei taraczkot, tíz forgó taraczkot. Ha azonban a császár Erdélyt semmi áron sem akarná visszabocsátni, gondoskodjék az ő és »szerelmes házastársa« tisztességes ellátásáról, adjon évenként százezer forintot s azonkívül tisztességes lakóhelyet Ausztriában, Tyrolban vagy Csehországban nekik és maradékaiknak mindkét ágon; aztán mindenkinek, ki az ő meghozásában részes volt, átalános és teljes amnestiát; Erdély élére pedig állítson a hazafiak közül vajdát. S a követek ez utasítással a rendek és Zsigmond levelével csakugyan útra keltek. Az udvar ez alatt megindította az előleges tárgyalásokat, hogy minő feltételek mellett egyezzék ki Zsigmonddal ? Istvánffy és Szuhay, mint nyert tapasztalataiknál fogva erre leginkább hivatottak, szóllíttattak fel mindenekelőtt votumok beadására. Istvánffy nem tudva feledni Erdélyben szenvedett sérelmeit, nem az ellene emelt vádakat, keményen kikelt Zsigmond ellen; komolyabban, de erélylyel nyilatkozott személyéről Szuhay is. Osszhangzott nézetük abban, hogy a töröktől nincs mit tartani, sokkal ingerültebb ez Zsigmond ellen, hogysem komolyan kibékülhetne vele. Ezért hát mindketten úgy liivék, hogy a császár a helyzet ura, s azt tanácsolták, hogy az elfoglalt részeket semmi áron sem kell visszaereszteni. Istvánffy ezenfelül még azt is tanácslá, ügyelni kell, nehogy Mihály vajdát ama léha ember leigázhassa 1). A két követ febr. 18-án érkezett meg Prágába, s csak9 L. Törvények és Irományok XXXVIII. A titkos levéltárban megvan a győri püspöknek Szombathely 1599. jun. 6-áról írt opinioja Mátyás főlierczeghez, melyben ő is a salvus conductus megadása mellett nyilatkozik, de óhajtaná, liogy Bécsben elébb hallgassa ki őket a főherczeg, mielőtt Prágába mennének.