Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1599. jan. elején. Fehérvári országgyűlés

hamar nyert kihallgatást a császártól. Náprágy tartott szónoklatot egészen utasítása értelmében, felsorolva Zsigmondnak a kereszténység s a császári ház érdekében tett szolgálatait, fel sérelmeit 1). Febr. 26-án adatott ki a válasz, mely a felhozott sérelmeket pontonként tárgyalta s kijelenté, hogy kész ugyan a császár megkezdeni az egyezkedést, de szükség, hogy a követek a fejedelemasszony s a rendek megbizó leveleit is bemutassák. Ez megtörténvén, márcz. 7-én kiadatott a követeknek a második válasz: bár a rendek mandatuma hiányos, mert kevesen írták alá, bár abban »békéről van szó, mit alig lehet érteni, mert a császárnak nincs Erdélyijei háborúja, kész engedélyt adni a tárgyalások felvételére. Ez irat egyszersmind azt is kijelenté, hogy a császár a prágai szerződéstől nem állhat el, de kész azon módosítni 2). Az egyezkedés tehát csak a második alapon, a prágai szerződés átalakításán folyhatott tovább. Egy hónapig tartottak a tárgyalások, míg végre ápr. 6-án létrejött a kiegyezés, valójában a prágai pontok módosítása, melyeknek érvényben maradása különben ezúttal is kimondatott. Zsigmond ismételve lemond Erdélyről s lakhelyűi nejével Trebischt vagy Leutomischlt nyeri uradalmával együtt oly módon, hogy halála után neje és férfi utódjai is örököljék. Erdély élére az uralkodó család egyik tagja fog állíttatni, s az utóbbi mozgalomban résztvetteknek teljes amnestia biztosíttatott 3). S a mint a szerződés aláíratott, a császár kinevezte az Erdélybe küldendő biztosokat Nádasdyt, Ungnadot és Istvánffyt 4), s nehogy, mint a megelőző évben történt, az elkésés miatt a siker koczkára tétessék, intézkedett, hogy Maximilián megfelelő haderő kíséretében azonnal menjen Erdélybe 5). Bethlen IY. 232. Szamosközy II. 202 közlik Náprágy beszédét: de teljesen eltérőleg egymástól. A válasz arra mutat, hogy a Bethlen szövege az igazi. A megérkezés napja, Szamosközy 212-ik 1. a) L. Törvények és Irományok XXXIX. 3) Egész terjedelmében kiadta Bethlen IY. 136. 4) L. Törvények és Irományok XLI. 5) Rudolf császár Prága 1599. ápr. 12. megküldi Miksa főherczegnek az egyezség pontjait s mivel óhajtja, hogy a dologból csakugyan legyen valami, örömest látná, ha a főherczeg Erdély kormányát valóban kezéhez venné. E végből ő (a császár) a schlesvigi csapatokon kívül