Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
14. fejezet: 1599-1601 - 1601. jan. 21.—febr. 8. Fehérvári országgyűlés
midőn bejött, Bodoni István, kik tudták, helyeselték, hogy a nemesség s szászság ellen irtó háborút kezdett. Állitá, hogy mind ezt ő levelekkel is bebizonyíthatja,*) de elfeledte hozzá tenni, hogy saját mostani pártvezérük Csáky István is nagy embere volt Mihálynak. Nem volt nehéz hasonló beszédekkel felzaklatni a kedélyeket. A város mozogni kezdett, mintha forradalomra készülne. Csáky és Székely bezáratták a város kapuit s rendeletet adtak ki, hogy a fennirt főurakat, kik ez napon nem is voltak a gyűlésben, fogják el. Ez megtörtént s a foglyok Seres István házához vitettek. 2) Elfogták Mihály ott levő kapitányait Szelestey Jánost. Száva Armást, kik szinleg át állottak, de kikről gyanakodtak, hogy Mihálylyal egyetértenek, s kiket azonnal vallatás alá is fogtak. Valóban árulók voltak-e ezek ? vagy csak a felingerült kedélyek dühének áldozatai ? ujabb bűnökért kellett-e lakolniok, vagy csak régi szenvedéseit boszulta meg rajtok a nép ? ma ezt eldönteni nem lehet, A vallatás kínzással volt összekötve. Szelesteynek karjait, lábait összetörték s ugy vetették börtönbe; Armást — mert ez oláh volt — könnyebb kinzás alá fogták s aztán egy sziik börtönbe zárták, hol fel sem állhatott. 3) Más volt Bába Noáknak és popájának esete: ezek világos árulók voltak, kiket tetten kaptak, ezeket Feleken az útfélen szemben a szabó bástyával, nyársra húzták s elevenen megsütötték. 4) Bá^ta tanúja volt e mozgalmaknak, de nem tudta mire vélni. Miután az elfogatások megtörténtek, Csáky és Székely fölmentek hozzá, s a rendek nevében jelentést tettek az okokról, melyek miatt kénytelenek voltak a büntető igazságuak szabadkezet engedni. Azután beszedjük végén roppant munkái és fáradalmai jutalmáért felajánlák neki Dévavárat s egy nagy tiszta arany serleget, ezer aranynyal megtöltve. Básta meg volt lepetve, nem tudta mire vélni a dolgot — s nem minden nyugtalanság nélkül mondá: »de hisz Déva a császáré, arról Ugyan ott 176 s Gróf Mikót Tört. ad. I. k. 184-ik 1. 2) Bethlen Farkas. V. k. 4-ik ]. 3) Trausch krónikái 177. 1. Miles "VVürgengel-ében (146-ik 1.) Szalasdy Dánielt, mondja ; Bethlen is emliti (IV. k.) hogy még őszszel letartóztatták volna , de mind kettő téved. ') Gróf Mikó t. Tört. Ad. I. k. 157-ik 1.