Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1601. jan. 21.—febr. 8. Fehérvári országgyűlés

nem rendelkeznek önök.« A rendek követei most már elmon­dák előtte, liogy az országgyűlés Zsigmond visszahozását el­végezé, mert a császár Mihályt, a helyett hogy elfogatta volna, kegyeivel halmozá, mert nem hiszik, hogy mostani szoronga­tott állapotukban segélyt tudna nekik nyújtani. Elmondák, hogy már ki is nevezték az ünnepélyes követséget, mely őt az or­szágba vissza hozza. De biztositák, hogy ha visszatérend is őt nagyra fogja becsülni s kérték, hogy maradjon köztök. De Bás­ta nem fogadta el az ajándékokat, keményen kikelt hitetlensé­gökért,figyelmeztette tettük következményeire s kijelenté, hogy elfogja hagyni az országot. Csakugyan rögtön hozzá fogott a készületekhez s Csákytól és a rendektől kisérve elutazott Sza­mosujvárra, onnan Kővárba s önnét viszont Husztra, melyet a császártól adományúl nyert. *) A rendek mint postát a választás birével Szegedy Nagy Pált vissza küldék Zsigmondhoz; utóbb Bogáthi Miklóst s Yajda Miklóst küldék hozzá; végre kinevezték az ünnepélyes követséget, mely háromszáz katonával visszahozására men­jen : Toldyt, Szentpályt, Petkyt, Cseffeyt és Ördög Boldi­zsárt, kiket elébb föleskettek Zsigmond hűségére s azután eresztették útnak. 2) A foglyok közül pedig Kornist és Sen­nyeyt lánczokba verve Görgénybe, Bodonit, Giczyt, Huszárt Dévára küldötték fogságba. Ezalatt folytatták a törvényczikkek alkotását. Megsza­vazták az adót portánkint 4 frtot; külön az oláh papokra 2 ftot. Elrendelték a hadfölkelést, mely egész szent Demeter na­pig tartson. Minden huszonöt ház egy lovast, 20 kapu egy darabontot állít, a székelyek pedig 10 kaputól. Szabályozók egyszersmind a fölkelés módozatait. Elrendelék, hogy Csáky tartson mustrát a végeken levő ráczok fölött, s vigyázzon, hogy az oláh papok az országból ki ne mehessenek. Atalán e gyűlés feladatává tette, nemcsak orvosolni azokat a sebeket, melyeket Mihály uralkodása ütött az országon, ha­nem büntetni is azokat, kik annak okai és eszközei voltak. A ») Bethlen Farkas V-ik k. 8. 9. 1. Istvánffy L. XXXII. 464-ik 1. Nagy Szabó 59-ik 1. Mikó 58, 59. Borsos Sebestyén 27. 2) Istvánffy szerint Toldyt és Szentpályt a börtönből eresz­tették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom