Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. jan. eleje. Fehérvári országgyűlés

figyelemmel az ottani dolgokat. ') Azonban minden bír mi Erdélyből vagy részekből jött mind világossabbá tette, bogy mán leliet s azon kivűl egy meghitt embert is küld Rómába , a ki ott élő szóval a cardinalisok közt is elbeszélje a dolgokat s nyilatkoztassa ki 6 fölsége nevében, hogy ám küldjön a pápa valakit Malaspina mellé s ő föl sége neki elibük adja Báth. Endre ama sajátkezű levelét, melyből annak practikáiról meggyőződhetnek. — Mivel pedig a bibornokok sokat fognak kérdezősködni, legjobb lesz Carl > Magno nevű udvari szolgát a ki az erdélyi ügyekkel tökéletesen ismerős, elküldeni, (/i margón : fiat an ir heiligkeit, und soll diselbe auch vermahnt werden, das der cardinal Báthory gar destruirt und von dem collegio cardinalium excludirt werde). — A lengyel királyhoz is küldessék valaki ily értelemben ; figyelmeztesse őt ő fölsége novum és antiquum jussára s fejezze ki ő fölsége reményét , hogy a jó szomszédság a két ország alattvalói közt nem fog e miatt megzavartatni. Mindezen dolgokat Mátyás főlierczeggel tudatni szükséges. Ennek legyen gondja, hogy a veszélyeztetett vidékre minél több had jöjjön. Bástát s a szatlimári kapitányt szintén szólítsa föl a vigyázatra, különösen a tekintetben, hogy miután az erd. végházak birtoka felette fontos, a Báthoryak pártja valamikép akár segély reményében, akár kétségbeesésből e végházakat a török kezére ne játszhassa. Sőt igyekezzék e két vezér Lippát, ha jó alkalom leszen rá, megvenni. A mi legvégül azt illeti, hogy Mátj'ás főiig — mint tudatá — Scliwarczenberget szándékszik Erdélybe küldeni s melléje Ungnadot és Nádasdyt állítani, a mely czélból dr. Pezzent már hozzá is küldé : ez ügyben úgy vélekednek a tanácsosok, hogy jobb lett volna, ha a főiig bevárja vala fölséged elhatározását; — s bár Schwarzenberg sérelme nélkül nem lehet a dolgon határozni , mégis, a közjóra s nem egyesek tetszését tekintvén, azt javasolják a tanácsosok , miszerint Schw. helyett Rödern, kinek Várad után oly jó neve van , küldessék el; Schw-ről irassa azt a császár a főhgnek hogy nem akarja Scliw.-et Alsó-Magyarországból kivonni s ezáltal azt a részt védtelenné tenni. Rödern Csak ugy megyen Erdélybe, ha a f. magyaíországi főkapitánysággal fölruháztatik ; — s ezért: »vorher dem Basta aufkliündt .... werden müsse.« Básta miatt e körülmény csak titokban adassék Rödern tudtára, majd el lehet később Bástát mozdítni — addig is azonban Rödern teljhatalommal lenne fölruházva — Rödern mellé Ungnadon kivűl nem Nádasdyt ajánlják a tanácsosok, mint a ki a Báthoryakhoz barátságos érzelemmel viseltetik, de meg ez esetben a három közt egy sem volna catliolicus — mit szólna erre a pápa s a kath. fejdelmek : — hanem Istvánffyt, a ki pápista s az erd. ügyekkel is ösmerős.« ') L. Törvények és Irományok X.