Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

9. fejezet: 1564-1571 - Törvények és irományok

ják magokat felségednek, hogy a mint jobban lebet, felkészí­tik, és kedve szerént szolgálni akarnak ebben is felségednek mint kegyelmes urunknak. (10) Az szász pap uraim kenyergésök felséged szemei előtt vadnak ; ugyan ezen dologért minket is megleltek vala; vetik elégtelenségeket, kit mi és értünk, bogy ilyen nagy te­rébnek viselésére elégtelenek. Azért kenyergiink felségednek együtt ő velek, bogy felséged mérsékölje meg az ő elégtelen­ségüket, és az tereb viselést könnyebbítse meg felséged, de ne úgy, bogy felséged más rendbéli híveit terhelné az ő könnyeb­bítésökkel, hanem azt intézze meg felséged, mennyi álgyúval éri meg szükségét, és kit ők is könnyebben elviselhessenek; mert jobb kevésnek jó hozzája való szerrel meglenni, hogy nem mint soknak szertelenül. Az szász pap uraim lovok szekerek mellé szükségnek tetszik, hogy minden dékánságból egy-egy sáfárt bocsássanak költséggel az pap uraim, kik az lovaknak szükségekre gondot viseljenek, hogy éhség miatt meg ne fogyatkozzanak; mert lehetetlen dolog az szekér vezetőknek az két-két forint hó pénzből az lovakra költeni. (11) Továbbá miért hogy ez két nemzet, felséged hívei kőzett, tudniillik az nemesség kőzett egyfelől és másfelől a szászság kőzett, az egymás közt való tervénkedésből nagy sok igyenetlenségek voltanak : azért akarván az igyenetlenségnek véget vetni és az jó igyenességre útat nyitni, ilyen módot ren­deltenek kezettök, hogy a mikor valamely személnek a szász uraim közül dolga és peri lészen valamely nemes embernek jobbágyával avagy szolgájával, tehát módja szerént kérjen tervént az szolgabíró által az feldes urától felőle. Az nemes ember penig tartozzék bizonyos napot liadni, melyen egy szolgabíró előtt tartozzék az jámbor szásznak tervént tenni; ha penig azon az tervényen meg nem akarand az szász elé­gedni, vihesse az vármegyére, az melybe az a falu vagyon, a hol a tervén lött, és az szolgabíró tartozzék a vármegyében azon első széken a tervént bemondani, jargalásáért a szolga­bírónak a felperes tartozzék tizenkét pénzt fizetni; ott az vár­megye azon első széken megítélje azt a tervént, és ha ismét valamelyik fél nem igazolja az vármegye tötte tervént, tahát

Next

/
Oldalképek
Tartalom