Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1556. nov. 25. kolosvári országgyűlés

megszavazásnál mutatkozott s melynek legélesebb nyilatkozványa a kincstartói hivatal felfüggesztése volt. Az bizonyos, hogy sem Haller, sem Wass nem tették népszerűvé ezen hivatalt: talán maga Kendy Antal sem az 1555 végén kinevezett kincstartó, ki a királynénak szükségleteire meghatározott öszszeget akart kiszolgáltatni. Izabella ezt — bizonyosan a barátra emlékezve, ki őt kincstartói állásánál fogva tudá hatalma alatt tartani — hevesen ellenzé 2) s »minthogy — végezék — ezelőtt a kincstartók sok költségbe kerültek,« tetszett a rendeknek ezen hivatalt betöltetlenül hagyni s az ország jövedelmének behajtásával és kezelésével a királynét bizni meg. De, hozzá tették, az adó fizetésének terhe alól senkit se legyen szabad a királynénak mentessé tenni, az égett helyek kivételével. A királyi jövedelmeket pedig senki, se nemes, se zászlós úr ne merje lefoglalni, hanem ha követelése volna azon, a királynétól kérje. És, hogy minden a kincstár birtokában levő vagy arra szállandó várat, erődöt a királyné birjon. 2. A királyi tanács dolga. Izabella azt kivánta, hogy a hivatalok betöltése egészen rá ruháztassék s engedtessék meg neki udvarában hazafiak mellett külföldieket is — lengyel honfitársaira, főként Nisovszkyra gondolt — alkalmazni, s ezeket saját méltóságához mérten ellátni 3). Bár nehezen, e kívánságát is teljesítették a rendek. Kérték a rendek a királynét, hogy a portára a frauczia királyhoz satöbbi keresztyén fejedelmekhez követeket küldjön. A királyné megígérte, csakhogy a múlton okulva magának tartá fön, hogy saját embereiből fog kinevezni. De elrendelék, hogy senki az alattvalók közöl külföldre levelet vagy követet a királyné tudta nélkül ne merjen küldeni. A külföldről se J) »Retulit uuncius meus — irja Serédy — in tantum ei obedientes regnicolas esse ut antea nulli unqnam principi fuissent ita obedientes, at. que isti reginae, idque propterea quod regina cum Turca ipsos territaret. < Pray Epist. III. 110. 2) »Sed nunc is — t. i. Kendy — familiam reginae numerare, ac quantum pecuniae per annum ad ejus sustentationem satis esset computare vellet, regina ita commota ademisset ei officiolatum.« U. o. 3) »Nam esset ibi constats lama — irja Serédy i. h. — reginam gmnes ofiiciolatus regni, Polonis concedere velle.«