Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)
7. fejezet: 1556-1559 - 1556. nov. 25. kolosvári országgyűlés
hozzanak azok, kik kereskedés kedveért mennek kí. leveleket alattvalóknak, s ha hozznának, fő és jószágvesztés terhe alatt adják be a királynénak. Azon székelyek is, kik a szomszéd oláhoktól kárt szenvedtek, ennek megtérítéséért csak a királyné engedelmével küldhessenek levelet vagy embert a vajdákhoz. Minthogy az elhunyt király által a királynénak jegyajándékban lekötött várak mások kezébe estek, addig is mig azok visszaszereztetnének, Görgénynyel és Szamosujvárral kárpótoltatott. A törvénykezés rendezése is határozatba ment, »minthogy az uralkodást csakúgy a törvények, mint a fegyver tartják fön.« Elhatározák mindenekelőtt a királyi-táblához protonotariusok, ülnökök s közügyigazgató választását, kik azonban a királynétól húzzanak fizetést s a perilletményeket lefoglalni ne merjék. A törvénykezési határidő Magyarországra nézve Szt.György és Szt.-Márton napjain kezdődik, s mindenik terminus 60 napig tart. A hatalmaskodási perek Erdélyben az ország régi szokásos joga szerint Ítéltetnek el. A többi ügyek, melyek saját székeiken döntetnek el, fölebbozhetők a királynéhoz. A beszterczebányai végzések a jószág-elkobzás ügyében *) csak annyiban tartandók meg, mennyiben a királyné, a királyfi s az ország javára szolgálnak. Megengedtetett, hogy a bordézmát a régi szokás szerint a patronusok megvehessék. haszonbérbe vehessék s az ebből származott perek a királyi-táblán döntendők el. A szászok azt a dézmát, mit a királyné nem akar megtartani, megvehessék. A szökött jobbágyokra nézve, bár a nézetek eltérők voltak, a királyné akkép elöntött, hogy a székely és szász földről, kamarai helyekről s a nemesek birtokaiból azon jobbágyok, kik a törvényhozatal napjától számitva két év óta szöktek el, a tulajdonosnak 200 forint büntetés terhe alatt visszadassanak. Hasonlag intézkedtek, hogy a szökevény szolgák és szolgálók gazdáiknak visszaadassanak. Ez ügyben a helybeli törvényszék hozott Ítéletet, Kivetették az adót, s bár az ország nagy Ínségre jutott, mégis a szokott összegben: portánkint 99 dénárt. A székelyek ') Y. ö. I. kötet 360-ik 1.
