Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1543. jun. 3. fehérvári o. gy.

A többi pontok a hadfölkelést szavazták meg, s ezerötszáz főből álló állandó sereg tartását rendelek el— mindenik nemzetre 500 ember tartása esvén '). A gyűlés hosszan tartott s tárgyait még sem merítette ki, mert Vásárhelyre 1543. május l-re új országgyűlést tűzött kí 2). A barát pedig a mint vége lett a gyűlésnek menedéklevelet eszközölt a királynétól, Gyaluba ment hozzá két nap múlva, térdre borult előtte, sirt és kegyelmet nyert. Ismét ő volt a helyzet ura 3). VI. A Vásárhelyre hirdetett gyűlés elmaradt. Azonban május közepén uj csausz jött az országba, ki által a szultán a hadak megindítását s élelmi szerek küldését sürgette. A királyné tehát Fehérvárra jun. 3-ára hivta össze az országgyűlést, nyomatékkal rendelvén el a meghívóban, hogy a küldöttek teljhatalommal legyenek ellátva, nehogy utólagosan emeltessenek kifogások a végzések ellen 4). A szultán akkor már magyar földön táborozott, s mivel Károly I. Ferencz franczia királylyal folytatott háborúja miatt testvérét Ferdinándot nem segíthette, ez nagyon csekély védelmi eszközöket nyújthatott Magyarországnak. Természetes volt, hogy ily körülmények közt a barát nem Báthory pár száz emberből álló hadának Erdélybe bocsátásán, xones a tali legacione siut exempti,. atque nequaquam nos acl eandem intromittere volumus nisi maxima necessitate coacti. Verum tarnen ne concordia regni interturbeur si secus fieri non potest, dabimus vnum qui non omnino nostre siet (sic) lingue; neque eciam multe aut magne auctoritatis. Kiadva Archiv N. F. III. k. 190. 1. ') L. Végzések és Irományok XXVI. sz. 2) L. u. o. XXIX. sz. 3) Verancsics vallomása i. h. »Cum igitur obtinuisset quae petierat, venit ad reginam plorans muliebriter, humi prostratus ipsis genibus advolutusque reginae vestis fimbriam osculabatur, supplicibus verbis postulans ne crederet suis delatoribus et si quis defectus fuisset commissus dignaretur ei parcere, earn culpam in alias detovquens, stb. *) L. Végzések és Irományok XXIX. sz.