Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)
2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1543. jun. 29. fehérvári o. gy.
lo42. April —1544. Zavart és rendetlenséget elhárítsa. Ő mindenben, a mivel vádolják ártatlan s csak az isten parancsainak engedelmeskedett. Ez apologiát egy bizottságnak adták át, hogy mutassa be Fehérvárit a rendeknek s védje annak tételeit. E kötelesség főként Glatz Mátyásra nehézkedett a szász föld legtehetségesebb s előbbkelő reformátorai egyikére, kit kőhalmi papságából a kiszdi (ma segesvári) káptalan elüldözött s ez idétt Brassóban tartózkodott. Vele voltak a brassai bíró, két tanácsos, a brassai, rozsnyói és höltevényi papok. Ha egy későbbi műnek hihetünk, a barát szigorú rendszabályokat ajánlott, de a királyné tanácsosai Batthyány Orbán, Csáky Mihály, Adrián esperes közbevetésére a vallásvita mellett nyilatkozott, mely az országgyűlés előtt a brassai küldöttek s fehérvári káptalan közt megtartatott 1). A vita folyamáról semmi tudomásunk sincs: a szász források szerint a szentírásból vett idézetekkel megczáfolták a brassai küldöttek a káptalannak az atyák írásaiból, concinumokból s hagyományokból vett állításait. Éjjel ismét az udvarhoz hivattak s ') Hol volt ez a vallásvita? Kemény (Archiv. Neue Folge II. 116.) azt mondja, Tordán febr. 26-án. De fennebb láttuk, hogy febr. 26-án nem Tordán, hanem Kolosvártt volt országgyűlés. Haner Hist. Eccl. Transsylvanicarum. Frankfurt 1694 Kolosvárra teszi. Minő kútfő után ő annak nem tudtam végére menni. Ennek meg is van a maga valószínűsége — mert mint láttuk ez az országgyűlés szokatlanul hosszú volt, Schmeitzl Epistolájában s Benkő Milcoviajában (II. 471) Haner után indulnak s ők is Kolosvárra teszik a gyűlést. De a kolosvári február 26-ki törvényczikkek közt nincs vallásügyi, s mi még ennél is többet bizonyít, maga az Apologia a fehérvári tisztelendőket említi, s azokra hivatkozik. Két egykorú följegyzés világosan Fehérvárt említi mint azon országgyűlés színhelyét, mety előtt a vita volt. Az egyik Massa Simon (Chronicon Fuchsio-Lupino Oltardinum I. k. 54. 1.) 1543 Comitia regni indicta et celebrata sunt Albae Juliae a Regina Izabella et Fratre Georgio maximé religionis causa, in quibus comparere jussus est mag. J. Honterus stb.« A más k Ostermayer Krónikája (FundgrubenI. 29.) »Anno 154 3 Ist Herr Johannes Fuchs zum 3-tenmahl zum Richter erwählet worden. Auf dieses (tehát sz. Györgynap után) hat die Königin und der Schatzmeister zu Weissenburg mit den Papisten eine Versammlung gehalten, und Herrn Mag. Joli. Honterum sampt Reformationbüchlein und der Stadt Obrigkeit darin berufen.« Ennyi tanú Haner ellenében is két8*
