Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1543. jun. 29. fehérvári o. gy.

most Ígéretekkel, fenyegetésekkel próbálták megnyerni őket, de hasztalan 1). Bármily buzgó, sőt türelmetlen volt is a barát, komolyabb fellépésre ezúttal aligha gondolt. Részint mert tisztában volt vele, hogy akár mit csinál is ezzel a bizottsággal, miután Honter nincs a kezében, azzal semmit sem ér el. S még inkább mert az idő nem volt alkalmas vallásos üldözést kezdeni. A szászok különben is hajoltak Ferdinándhoz, az erőszak éppen a királynétól nyilt elállásra vezetné őket. Mikor Ferdinánd különben is sürgette a gyalui compositio végrehajtását, nem állott érdekében a barátnak híveket szerezni ennek. Bántatlanul visszabocsátotta a brassai követséget 2). VIT. Az napon — jun. 29-én — midőn az erdélyi rendek megszavazták a török adót, János király birodalmának egykori tiszai részei is tartottak gyűlést Debreczenben, mely az erdélyitől eltérőleg Ferdinándnak hódolt 3). Ez ismétlése volt a januáriusi váradi gyűlésnek s épen nem vágott a barát terveibe, ki egész lelkével teljes buzgalmával azon munkált, hogy Erdély és a tiszai részek politikai működését összhangba hozza — egyedül ebben látva az ország fönmaradásának biztosítékát. Annyival eszélytelenebbnek hitte e határozatot, mert Szolimán már diadalmasan nyomult az ország szive felé s Ferdinánd hadai ismét elégteleneknek mutatkoztak megmérkőzni a túlnyomó erővel és nagyobb hadvezéri tehetséggel. O hát a fehérvári gyűlésen a törökadó kérdését tisztába hozván, hasonló czélból kiment a magyarországi részekbe, aug. 1-ére gyűlést hívott össze I)eségtelenné teszi, hogy a gyűlf's Fehérvártt volt. Különben is jó figyelembe venni, hogy Haner fiatalon és külföldön dolgozott. Haner Hist. Eccl. Trans. 200 s köv. 11. \ 2) Ezen gyűlés végzései lappanganak, s márjflkmult században sem voltak meg — legalább az akkor készült gyűjteményekből és lajstromokból teljesen hiányzik. Pedig valószínű, sőt mondhatni bizonyos, hogy hoztak czikkeket: mert hihetetlen, hogy két oly fontos dolgot mint az adó és a valiás ügj*e czikkbe ne foglaltak volna. 3) Fraknói: Magyar országgyűlési Emlékek II. k. 473. 1,