Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 1. 1540-1556 (Budapest, 1875)

2. fejezet: 1542. apr.-1544. - 1542. decz. 20-22. tordai o. gy.

1542. ArniL—1 Ö44. 103 és kortársaitól gyakran félreértett ember csak a helyzet kényszerűségébe, saját lelki erejébe bizhatott, cle az ez által nyújtott fölényt annyira fel tudta használni, hngy az országgyűlés szakítva Ferdinánddal, Izabellával, az egész fejedelmi hatalmat az ő kezébe tette le. Az első nap viharos volt, csaknem forradalmi országgyűlés jellegét viselte magán. Oly hatóságról, mely az őtőlük választott »ország főbírája« felett álljon — csak a czírn volt más mint a főkapitányé — tudomást sem akartak venni. Önmagukra, ziláltságukra s a három nemzet meghasonlására vetve szenvedéseik okát s ellenállási képtelenségüket; önmagukból akarták a védelmi erőt is meríteni '). Osszeülésök első napján kihallgatták Kendy Ferencznek s a bécsi követségnek jelentését ez útjáról, meghallgatták Ferdinánd válaszát az ő követeléseikre, de az egészet mint már elévűltet — daczára, hogy Haller Péter, az egyik követ, erélylyel hivatkozott az általuk Ferdinánd előtt letett esküre — mellőzvén, megalkották a törvényeket »a közjóra, az ország megmaradására s az igaz és testvéri egyetértésre.« A baj főforrásának a közös féltékenységet s abból folyó tétlenséget tekintve, elhatározák a három nemzet uniójának megerősítését. Vészes napokban 1438-ban mondatván ki először, 1459-ben ismételvén, 1506-ban megújítván, most ismét e térre léptek '-). »Sok baj származott — liatározák — a színlett egyetértésből s hogy több ne származzék jövendőben, letévén a gyűlöletet, a színeskedést valódi és igaz testvériséget tartunk, s ha ellenség rontana be, az ország mostani főbirájának vagy annak, kit az ország azzá teend, rendeletére közösen védjük egymást,« »Ha ellenség üt az országra, a városok és várak fogadják be falaik közé a rendeket, kik tartózkodjanak az erőszak') L. Verancsics levelét Okmányok és Végzések XXIV. 9, L. {Jteutscli Fr. értekezését a liárom nemzet uniójáról a Vereins Archiv új folyama XII. kötetének első füzetében. Az ifjú szerző nagy szorgalommal és gonddal állitá össze az erre vonatkozó adatokat, s e nevezetes ténynek sok nem isrrert részletét deríté fel.