Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

ÉS A »VALLÁS-ÁLLAPOT«.

153

tanácsosait l1) Ez volt a nézete az új alkudozásokhoz kiküldött főherczegi biztosok közt a legbuzgóbb katholikusnak, Brenner kamarai elnöknek is, a ki az értekezleteken Erdődy Tamással együtt2) a legconservativabb álláspontot foglalta el s a ki mindjárt a legelső eszmecserén, június 8-dikán, a melyet az osztrák biztosok maguk közt tartottak, a februári engedményt mint olyat jelölte meg, a melyen túl ő lelkiismerete megterhelése nélkül nem léphetne.3)

Ennek a fölfogásnak megfelelni azonban csak akkor lehetett volna, ha az alkotandó új czikk ismét csak valamely olyan állapotra, olyan időszakra mutat, mely alatt aránylag béke utal- kodott a felekezetek között s ha azután ezt az állapotot Ígéri a király a protestánsokra vonatkozólag megtűrni. Azokban az előzetes eszmecserékben, a melyek a tulajdonképeni alkudozások ünnepélyes megkezdése, mint mai műnyelven mondanók. a plenum!:an való tárgyalások előtt a két fél között folytak,4) kísérlet is történt ebben az irányban. Egyhangúlag utaltak lllésházyvai szemközt az osztrák biztosok arra, hogy a kassai rendeknek nincs igazuk, mikor a Ferdinand és Miksa alatti vallási állapotok ellen kardoskodnak ; mert az eredmény : a protestantismus erőrekapása Kassán és vidéken épen ellenük tanúskodik. Szemére vetették aztán Illésházynak,5) hogy ő maga javasolta februárban a két király idejebeli állapotnak, mint egyházközti békeidőszaknak, fölvételét a vallási czikkbe. Ez valóban úgy is volt. De persze azóta bő alkalma nyílt neki Kassán a városi levéltár irataiból tévedéséről és arról meggyőződnie, hogy a kassai országgyűlési rendeknek igazuk van. mikoi a reformatio nagy elterjedése ellenére is törvényes »nonna«

B KIllesi a fó'herczegasszonyhoz 1606 máj. 27. (Hammer, Khlesl li. Urkdii. 0. I.); Khlesl a nuntiushoz jón. 5. ered. Borgh. III. 12ai föl. 60 (Meyernél 780. sz. a. kivonat).

2) Erdődy az első teljes ülésen, az első szövegjavaslatok tárgyalásakor kijelenté, hogy ő nem beszélhet vallása érdekei ellen, s inkább hallgatott, k. Irományok 10. sz. g). Tiltakozását a vallási czikk ellen 1. Irományok

24. sz.

3) Irományok 10. sz. aj.

4) Ezekről indirect adatokat tartalmaznak Khrenperg följegyzései Irományok 10. sz. a)—dj számai.

5) Irományok 10. sz. I).