Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
154 A »BÉCSI BÉKE« gyanánt épenséggel nem kívánják azt az állapotot, mely vallási tekintetben a két király idejében uralkodott. Egy 1557-diki oklevél például Kassa levéltárában arról tanúskodott, hogy Oláh érsek a reformatióra hajló városi plébánost nagy fenyegetésekkel idézte maga elé ; egy 1560-diki panaszirat azt mutatta neki és a rendeknek, hogy Zay Ferencz főkapitány a kassai magyar papot, Huszár Gált, és a német predicatori egyenest Ferdinánd parancsára fogatta el s különösen mély benyomást tőn a rendekre az a városi jelentés 1560 elejéről, mely Kassa •egy küldöttségének Ferdinándtól nyert kihallgatását ecseteli. Ez a küldöttség a végett ment Bécsbe, hogy a hajtogatással vádolt városi tanácsot kimentse a király előtt azért a lázadásért, mely Kassán Huszár Gál elfogadása miatt kitört és mely alatt Huszár Gál a fogságból megszökött. »Méltatlankodva, haragos arezczal és haragos mozdulatokkal, szenvedélyesen« szidta le a különben jóindulatú király az alázatos polgárokat, a kik mély térdhajtással, szó nélkül távoztak, nehogy kéréseik előadásával még inkább elmérgesítsék királyi uruk lelkét.1) Be kellett hát látniok az osztiák biztosoknak már az előzetes eszmecserék alatt is, hogy a Ferdinánd és Miksa alatti állapotokat zsinórmértékül csakugyan nem kínálhatják föl. Arra a gondolatra jöttek hát, hogy a februári czikk szellemének megfelelően a Rudolf uralkodása kezdetén fönállott barátságosabb és békés állapotot fogadtassák el »norma« gyanánt. Brenner fölfogásának ez teljesen meg is felelt volna : a Rudolf uralkodása kezdetén való állapot normája tényleg engedmény a jó kassai rendekkel szemben, a kik csak az előző két király alatti állapotok ellen tiltakoztak, és ha egyebet mint ezt nem tartalmaz az alkotandó czikk s ha nem csupán a vallás gyakorlatának' szabadságát, hanem a tűrést magát sem említi meg kimondottan, akkor mentve lesz. a mi menthető és ki lesz elégítve a kath. egyházi körök kívánsága. De Brenner társai érezték, hogy ezzel az engedménynyel magával elő nem állhatnak, hacsak mindjárt csirájában nem akarják elfojtani az újonnan megkezdett kiegyezési alkut. Különösen Liechtenstein és Trautson képviselték az b Mindezekről 1. Kemény Lajos érdemes művét: A reformatio Kassán, •80, 98, 100 és 105. lapokat.
