Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
' 270 A, »BÉCSI BÉKE« captatione benevolentiae« pendített meg, hogy majd az augusztusi nagy összejövetel alkalmával, a mikor az összes magyar rendek nagy bizottsága és az osztrák rendek meghatalmazottal a jótálló és kölcsönös biztosító oklevelek kicserélése czéljából összejönnek, egyik-másik czikken majd lesz alkalom az uralkodó ínye szerint módosítani.1) Ezzel a gondolattal közeledtek a császárhoz* a kinek ezt, úgy látsziik, maga a síma és ügyes Mollart adta be, de a ki e mellett két olyan okból is hajlandónak kezdett á megerősítés kiállítására mutatkozni, melyek nem az államfőt, hanem a beteglelkű embert jellemzik. Az egyik oka az volt, hogy a kiegyezés létrejötte esetére nagyon csekély kiadásai lesznek és nem kell saját külön pénztárába markolnia ; a másik pedig az. hogy a megerősítéssel sikerülni fog neki a magyar fölkelőket gyűlölt öcscse pártjáról a magáéra vonnia.* 2) Már úgy látszott, hogy a Mollart pártjára állott többség győzni fog, mikor Corraduz július 25-dikén megint elrontá a dolgot, midőn azt fejtegette a császárnak, hogy a hajdúk kielégítésére, a Bocskay által átadandó várak kijavítására, az ezekbe való 6000 hajdú és néhány ezer német fogadására oly nagy összegek lennének szükségesek, hogy ezekkel az engedetlen magyarok megfenyíté- sére s a császárnak tekintélye helyreállítására is bőven elegendő hadi erőt lehetne fogadni.3) A fösvény uralkodó megzavarodott erre az előadásra s az intrikák hatása alól kibúvandó, magához kérette a mainzi és kölni érsekek Prágában időző kanezellárjait s mmt semleges államférfiaktól véleményüket kívánta. Sokra azonban nem ment velük, mert épen azoknál a kérdéseknél, a melyekre a császár a legnagyobb súlyt fektette (úgy mint a várőrségek, a németség kirekesztése, a királyi tekintély megóvása), csak azt a semmit nem érő tanácsot adták, hogy ne határozzon a két választó- fejedelemnek meghallgatása nélkül. Hogy ehhez hetek kellettek r) A velenczei követ jelentése júl. 24. (ered. BU.) ; de a jó Soranzo téved, mikor azt hiszi, hogy Stralendorö a kiegyezés dolgában járt Bécsben, erről csak mellékesen szólhatott Mátyással : küldetése czélja vág}’ tárgya a május 23-diki előterjesztés ügye volt. 2) Irományok 49. 3) Irományok 49. sz. és kül. a nuncius második jelentése júl. 31-diké- ről, ered. Borgh. II. 158. (Mevernél 8115 bő kivonatban.)
