Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
262 A »BÉCSI BÉKE« a könnyű phantasiával megáldott nuncius, a ki, a milyen művelt, tudományosan képzett és történetírással foglalkozó egyháznagy, annyira gyakorlatiatlan és benyomásoknak engedő államférfin volt.1) Merész képzeletében teljesen megfeledkezett arról, hogy a protestáns Báthory Gábor Bocskay főhívei közé tartozott, hogy Báthory István szép örökségét is csak Bocskay fegyverei győzelmének köszönheti. Csak azt látta az érdemes püspök, hogy a császár megtisztelő fölszólítására a dúsgazdag és fiatal főúr lelkesedéssel nyúl. fegyverhez és Bocskay ellenségeitől támogatva, egész Erdélyt föllázítja a fejedelem ellen. Lelki szemei előtt már föltűnt Bocskay alakja, a mint szorultságában kénytelen hozzá hű hajdúit az erdélyi lázadók ellen az osztrák-morva határról visszavonni és míg e visszavonulás tart, azalatt már Basta Esztergom alá megy, ennek ostromával födözi Győrt és Komáromot és halomra dönti az osztrák protestánsok minden számítását, a melyet ezek a magyar lázadók előnyomulására alapítottak.* 2) Vérmes reményeit azonban több körülmény meglehetős gyorsan lehűté. Mindenekelőtt be kellett látnia, hogy az a félmillió forint, a mely az ő erdélyi tervéhez számítása szerint kellene, nincsen sehol ; aztán a császár is mindig kiljebb tolja a kihallgatást ; végül lehangolta őt az a nagyon kellemetlen fölfedezés, hogy Corraduz titkos tanácsos, a ki Mollartnak ellenlábasa, a kiegyezésnek és, mint látszólag buzgó katholikus ember, különösen a vallási czikknek nagy ellensége volt, az övéivel teljesen ellenkező szempontokból rendezte be politikáját : a tiszteletre épen nem méltó Corraduz Veleneze követével játszott össze s azért ellenzé a kiegyezést, hogy a török-magyar háborúban elfoglalt császár ne avatkozhassék bele a pápa és a köztársaság között megindítandó háborúba. E fölfedezésnek és nyert utasításainak megfelelően fölhagyott hát a nuncius az egész kiegyezés megerősítése elleni harczezal és csak azon működött, hogy az egyházi czikkeket ne fogadja el az uralkodó. del marescial Prainer .. .« stb. A nuncius ered. jelent. 1606 júl. 16. Borgh. II. 155. (Meyernél 802. sz. a. rövid kivonatban.) x) Meyernél jellemzése id. m. Bevezetése XIX. és követk. 11. igen jó. 2) A nuncius jelentése 1606. júl. 24. Borgh. II. 158. (Meyernél 807b alatt bő kivonatban.)
