Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ÉS A KIRÁLY. 263 "Sőt nem egyszer mérlegelte azt is, vájjon nem jobb volna-e a vallás szabad gyakorlatának Magyarországon való engedélyezése előtt egyáltalán szemet hányni? Hiszen, mondá, ha az idők változni fognak, könnyen lehet okot találni a császári kormánynak még erőszakra is, ha kell, a vallásügy orvoslása és a régi állapotok helyreállítása czéljából. És ha még sem tudta magát ennek az ^opportunista politikának a követésére elhatározni, ez csak azért volt — mondá — mert a magyar vallásszabadság az osztrákot vonhatná maga után, a tűz átharapóznék aztán a Németbirodalomra is és oly hatalmas vallásharczok keletkeznének, a melyeknek veszélyei fölülmúlnák a magyar vallási czikk visszavetésétől várható, inkább locális bonyodalmakat. Tovább folytatta hát a küzdelmet, de csak a vallási czikkek ellen és itt is a pápai államtitkár által ajánlott mérséklettel, a melynek, mint látni fogjuk, nem is maradt el megfelelő sikere.1) X. FEJEZET. A kiegyezés a király előtt. (Folytatás.) — A király állásfoglalása. — Gyanúja Mátyás ellen. — A titkos tanácsosok álláspontja. — Nagy fejetlenség a császári udvarnál. — Mollart Ernő a nuncius •ellen. — Rudolf elvien elfogadja a kiegyezést. — De a főpapi párt a vallási czikkek ellen ; működése részben eredménynyel jár. — A király elhatározása. — A júniusi kiegyezés föltételes és föntartásos királyi megerősítése. Ezekkel az áramlatokkal szemben nézzük most már, mi volt az uralkodó álláspontja, a mennyire t. i. az adatok lámpásával be lehet világítani e zárkózott, beteg lélekbe, mely csupa ellentét, gyors változás, gyanakodás és makacsság közt hánvkó- dott s melyet a székvárosában dühöngő epidemia is épen ez időtájt levert és fölizgatott.* 2) b L. Irományok 49. és 55. — Hogy az apostoli szék Velenoze miatt már ekkor hűvösebben ítélte meg a magyar kiegyezést, mutatják az államtitkár nagyon rövid, megnyugvó leiratai júl. 15. és júl. 22-ről. Az előbbi lleyernél 801e, az utóbbi Borgh. I. 926. s így szól : »Della pace con l’Ungheria par quasi che non se ne possa dubitar più intendendosi da molte bande .avvisi conformi ; con tutto ciò s’attenderà l’esito che già è vicino.« 2) Stieve II. 811.
