Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
S A KÁRVALLOTT KIRÁLYPÁRTIAK. 253 vergődött össze, a kiknek képviselői gyanánt Sennyey Pongrácz, Kornis Boldizsár, Balassa Benedek és Madocsányi Jánosx) éltek és agitáltak Prágában. Ezeket fölöttébb bántotta a kiegyezés azon pontja, mely a fölkelés alatt elvett és elkallódott ingóságok kártérítése ügyét a béke kedvéért és a nyomozás lehetetlensége miatt levette a napirendről, mert hiszen efféle kárt épen ők szenvedtek legtöbbet. Fölötte sérelmes volt aztán rájuk a fölkelők által elzálogosított birtokaik kiváltására és eladományozott birtokaik ügyének eldöntésére a jövő általános ország- gyűlésig birtokon kívül várakozni kelleni, hűségük és szent védéseik jutalmául a jövendő ezen nyomorúságos reményével térniök vissza búj dokió családaikhoz. Beadványaikban* 2) meghatóan ecsetelik szomorú sorsukat, hivatkoznak a királynak többször megismételt Ígéretére, mely őket teljes kárpótlással és hűségükért jutalommal biztatta és elkeseredésükben a szultánt állítják követendő mintaképül, mint a ki ráparancsolt Bocskayra, hogy a régebben törökpártiságuk miatt nótázott erdélyi nemeseknek elvett birtokait visszaadja. »Ezt tette a pogány fejedelem, mondák, az ő híveivel ; miránk, koldusokra, pedig elleneink odahaza újjal fognak mutogatni : ime ezek azok, a kik hűséggel ragaszkodtak királyukhoz, nézzétek, mily szép jutalmát vették érette !«3) Gondolhatni, és Velencze követének jelentéséből láthatni is, hogy ezek a siralmak, ezek a kétségbeesett óvások nem lehettek hatás nélkül az udvari körökre, különösen mikor oly nagytekintélyű férfiakról volt szó, mint a panaszosok szószólói : Sennyey Pongrácz és Kornis Boldizsár, a kikről »emlékezetnek okáért« maga a király állított ki meleghangú bizonyítványokat, hogy a magyar koronához való ragaszkodásért ismételt J) E két utóbbit, a kik a morvákkal harczoltak a hajdúk ellen, a cseh rendek említik. Katona 28, 579. 2) A beadványok : a) közösen a magyarországi és erdélyi kárvallottak és b) külön az erdélyiek részéről ugyan Mátyás főherezeghez vannak intézve (kelet nélk. eredetiek a Kpü. F. 15434.), de hogy a királyhoz is hozzáfordultak és Prágában panaszaikkal óriási föltünést keltettek, arról kimerítően tudósít Velencze követe Prágából 1606 jül. 3. (BU.) 3) »Iám nos adversarii nostri digitis incipient monstrare et capitibus innuentes dicere : hi sunt, qui regi suo fidem praestiterunt, en ! quam amplam (retributionem operae suae capient !«
