Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

226

A »BÉCSI BÉKE«

adása miatt 1604 derekán folytak. De az egész ország előtt ártott magának azzal az ajánlatával, hogy kész 10—15 ezer székellyel a császárnak segítségére sietni.1)

Sennyeynél is gyűlöltebbé tudta magát az erdélyiek és Boes- kay előtt Kornis Boldizsár tenni. Mint a császár magyar hadainak erdélyi főkapitánya és Belső-Szolnok főispánja, Basta alatt ennek a kegyelmébő ő is egy egész sereg birtokot szerzett erdélyi főurak és nemesek elkobzott javaiból.* 2 3) Nem tudjuk, hogy mi volt a különös ok, a mely miatt őt Bocskay ki nem állhatta, de bizonyos az, hogy mikor Illésházyt Bécsbe küldötték a kassai rendek, a fejedelem a maga szokott udvariasságáról megfeledkezve, a Kornisért közbenjáró Mátyás főherczegnek kissé faragatlanul azt üzente, hogy »Kornist tartsa meg ő Fölsége a király magának és ne terheljen vele engemet«.3) Illésházy tehát, a conservativ gondolkodású, a birtokjogokat föltétlenül tisztelő magyar nemes, a legjobb akarattal sem egyezhetett bele a fő- herczeg azon követelésébe, hogy Sennyeynek és Kornisnak, a kik részint Bécsben, részint Prágában éltek, valamint a király más, Bocskay ellen fegyverrel küzdő és Basta zsarnoki uralmában résztvett erdélyieknek elkobzott erdélyi javai egyszerűen visszaadassanak. Bármily nehezére esett is, őszintén kimondotta, hogy Bocskaynak ebben a pontban a kiegyezés semmi szabályt nem írhat elő, mert Erdélyt a fejedelem mint olyan országot tekinti, a melyet ő tulajdonképen a töröktől kapott és így Erdély belügyeibe semminemű beavatkozást nem tűrhet.4) Huzamosabb vita után az utolsó napok valamelyikén végre épen az ő indítványára abban egyeztek meg, hogy az »imperativus categoricus« elmaradt és a főherczeg »kéri« Bocskavt

x) A császár Belgiojosohoz 1604 nov. 5. (egyk. hiv. más. BU.) és Krause- negg jelentése 1604 nov. 24. (Ered. Kpü.)

2) Lásd összeállítását Veressnél, Básta IL, a névmutató alatt. — Rudolf megerősítő oklevelét 1. Gedenkbuch, Ungarn 1605 aug 11. alatt Kpü.

3) »Pro se retineat et ne oneret me illo.« Irományok 2. sz.

4) Er, Illésházy — írja a főherczeg a Mollart Ernő számára 1606. jùl. 4. vagy 5-dikén készült Memorialjában — aber davon auch darumben nicht abweichen wolten, dass der Bocskai. . . Transilvaniam von den Türken recognoscirte und ihme derowege nit Mass oder Ordnung in Siebenbürgen geben Hesse.« (Fogalmazv., azaz brouillon Kpü. F. 15434.)