Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
ÉS A HAJDÚSÁG KIELÉGÍTÉSE. 227 Sennyeyék erdélyi javai visszaadására és arra, hogy ezeket akár maguk személyében bírhassák, akár eladhassák.1) Nem vették be a kiegyezési okiratba, pedig annak egyik lényeges pontját képezte, a hajdúság pénzbeli követelésének részleges kielégítését. A fölkelő magyarság pénzügyei ugyanis semmivel sem állottak jobb lábon, mint Mátyáséi vagy a királyéi, sőt annyiban rosszabbul, hogy, míg a császári kincstárba még 1605-ben, 1606-ban is a németbirodalmi, a római, a spanyol korsóból ha nem csurgóit, hát csöppent, Bocskay a megelőző hosszú háború alatt teljesen kimerült ország gyönge erőforrásaira volt utalva. Pedig a harminczadok, a vámok alig jövedelmeztek, a rosszul művelt bányák — akkor még különben főjövedelmi források — hozadéka csekély volt, a zálogba adott javak után befolyt s a templomi edények beolvasztásából nyert összegek már rég fölemésztettek, az amúgy is kevésre rúgó adó meg bizony lassacskán folydogált be. így történt aztán, hogy a hajdúság becsülettel megérdemelt zsoldját a fejedelem nem tudta fizetni s bizony megesett, hogy a zúgolódó vitézek lecsendesítésére hébe-hóba a szultánhoz kellett pénzsegélyért folyamodni, a ki adott is.1 2 3) 1606 első felében már sok havi zsold fizetéssel'volt a fejedelem hátralékban, mely természetesen hónapról-hónapra növekedett, úgy hogy a mindent nagyító fáma a külföldön az akkori viszonyok közt már szédítő összegről, 600.000 tallérról beszélhetett.4) Súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy a 1) A czikk eredeti fogalmazványát, mely a föltétien követelést tartalmazta, Illésházy sajátkezűleg javítá ki a kérés formájára. Fogaim. Kpii. 2) Pl. 1606 szept. 1 én írja Ali budai basa Czobor Mihálynak, Bocskay egyik követének, hogy a szultán részéről »a fölséges és böcsületes István király, Bocskay ő fölsége vitézi számára hoztak valami rész zsoldfizetésre való kincset« Konstantinápolyból Budára, de még az egész küldemény nincs Budán, útban van. Még a zsitvatoroki béke megkötése után is segélyezte a porta Bocskayt a hajdúk fizetésénél. Illésházy írja pl. Thurzó Györgynek 1606 nov. 29-én (ered. O. L. Ac a Thurz. F. 69.), hogy Czobor Mihálynak e czélra a szerdár Budán ötezer aranyat adott, a mit keveseltek, mert 60 ezeret kértek Czoborék. E segélyezések hozták az okos portát jó viszonyba a hajdúsággal s ezek képezik az 1607-diki hajdú-támadás török-barátságának a hátterét. 3) A toscanai követ jelent. Prágából 1606 júl. 3. (Ered. flórenczi államlevéltár.)
