Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
222 A »BÉCSI BÉKE« Saját meggyőződése, az a tudat, hogy a nyugati magyarság; pártkülönbség nélkül egy nézeten van vele, az a reménység,, hogy előbb-utóbb sikerül a fejedelmet is és a királyi kormány alá visszakerülendő keleti magyarságot is e nézetének megnyernie, az a körülmény végre, hogy utasítása a korona háramlási jogáról való lemondásnak kieszközlését nem írta határozottan és kifejezetten elő, a mint előírta Erdély függetlenségét Bocskay és fimaradékai kormánya alatt, végre Mátyás és a királypárti magyar biztosok és tanácsosok ellenállása, egyenként is súlyos okok, a maguk összeségében oda hatottak, hogy beleegyezését adja ezen kívánat elejtésébe. így történt, hogy a Bocskay személyét illető föltételek 4-dik pontja Bocskay törvényes házasságából származó fiivadékai kihalta esetére a magyar korona jogát a Bocskaynak átengedett összes területre, tehát az erdélyiek kívánságával ellenkezően Erdélyre is, kimondja.1) A közjogi viszony megállapításával egybefüggött a czím- és czímer-kérdés is. Az lllésházynak adott utasításban azt óhajtják a kassai rendek, hogy a császár a fejedelmet németbirodalmi herezeggé »sine sessione« (tehát a birodalmi rendek közti ülés s a birodalom ügyeibe való beleszólás joga nélkül) tegye meg és ehhez képest adjon czímet neki. A mi pedig a fejedelem czíme- rét illeti : azt szerették vohia a rendek is, Bocskay is, ha Rudolf megengedi további használatát Bocskay eddigi jelvényének, mely Magyarország, Erdély és a Bocskay-család czímeréből volt összeállítva ; de ha Illésházy ezt semmiképen nem tudná kieszközölni, megelégszenek vaia azzal is, ha a király beleegyezésével Bocskay legalább a kettős keresztet átvehetné Erdély és saját családi czímere mellé.2) A nyert utasításhoz Illésházy nem valami nagyon ragaszkodott, mert június 8-diki beadványá1) Jellemző, hogy a Bocskay személyét illető föltételek utolsó redactió- jába Illésházy sajátkezüleg szúrta be a Bocskay fiivadékai törvényes ágyból való származására vonatkozó »et thoro legitimo« kifejezést. Fogaim. Kpü., melyet letisztáztatás czéljából Khrenperg Nagymihályi magyar titkárhoz küldött (mint a hátirat mondja). — A június 23-diki bécsi békének az Országos Ltárban őrzött példányán a 4. czikknél lllésházynak következő' megjegyzése olvasható a lap szélén : »Nunc denuo concessa«. V. ö. erről a nagyfontosságú korrektúráról a megjegyzést Irományok 26. sz. alatt. '-) Irományok 2. (9. és 10. pont.)
