Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
I. Az 1606. évi Szt.-György napjár Pozsonyba hirdetett országgyűlés
\ felhatalmazottal jelentek meg a magyar országgyűlési rendek között.1) A főherczegnek a saját maga tervei szempontjából is, a magyarság kiengesztelése tekintetéből is egyformán kötelessége volt meggátolni Forgáchék actiójának sikerültét. Jelentést tön tehát bátyjához és ebben minden oldalról megvilágította a magyar főpapság által felvetett ügy elvi és gyakorlati jelentőségét.2) különösen nagy súlyt fektetett arra, hogy Forgách és Szuhay, mint a felség tanácsosai, e lépéssel — a melyet a magyar alkotmányt jól ismerő kath. világiak is elítélnek — kötelességük, sőt esküjük ellen cselekedtek ; mert még akkor is. ha semmit nem kértek, csak »narrative« panaszszal fordultak volna a pápához, előbb a császár vagy legalább a főherczeg beleegyezését kellett volna kikérniük. De ők tovább mentek : vádjaikkal praejudicáltak a magyar királynak, a kinek jogait a római szék eleitől kezdve elismerte, a kit sokkal nagyobb kiváltságokkal ruházott fel, mint más országok urait ; 3) hamisul úgy tüntetik fel a dolgokat, mintha őket a fölség és a főherczeg cserbenhagyta volna s nem átallják kétségbevonni a király jogát a főispánok kinevezésére és a tized ügyekre vonatkozólag.1) A két főpapnak, mint a folyamodás értelmi szerzőinek megfenyítését az uralkodóra bízván, főnyomatékkal a lega- tuskiildés megakadályozását sürgette a főherczeg. A nuntius jelenléte az országgyűlésen — mondá — épen azt erősítené meg. a mit Bocskay az egész világnak hirdetett, hogy t. i. a V) POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS. 1 1 V) Forgách előadása 1606 márcz. 20. Meyer 735. sz. a.— De Serrát és Doriát illetőleg téved Forgách ; ezek mint a pápai segélypénzek kezelői időztek a hosszú török háború alatt Magyarországon és mint ilyenek látogattak el az országgyűlésre, de annak semmi dolgába nem folytak bele. Sémának nagyon rokonszenves egyéniségéről és működéséről sok adat van Meyer id. kiadványában. 2) Irományok 11. sz. 3) »Welche (azaz a magyar király királyi autoritása) doch inhalt des hungmischen Tripartiti bald zum Anfang von dem Römischen Stuelli selbst- ansehenlichen und für ( — vor) andere Königreich., privilegiert ist.« Irományok 11. sz. 4) A panaszirat ugyanis a februári kiegyezésnek ezen kérdésekre vonatkozó czikkeit is mint a kath. főpapság tudatos üldözését tünteté föl.