Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
186 A »BÉCSI BÉKE« Annál nagyobb volt hát fölháborodása, mikor a rávonatkozó könyörtelen kassai végzésről értesült. A főherezeget is. a titkos tanácsosokat is nyomban fölkereste emlékiratával a melynek hangjában a szégyen, a megaláztatás érzete a legszilajabb elkeseredés kitöréseivel vegyült össze.1) Gondolja meg a főherczeg. mondá. hogy ő az ő hűségéért mindenéből kifosztva menekült Béesbe. a hol több mint egy éve nyomorúságosán él : még ha igaz volna is bármelyike azoknak a bűnöknek, a melyekkel őt a lázadók vádolják, eléggé megszenvedett volna azzal, hogy hivatalától elmozdították, hazájából kiűzték s mint száműzött nyomorogva kénytelen a fejére zúdított rágalmakat, jogtalanságokat és szidalmakat tűrni. »Ha ártatlanságom ügyét fönséged netán elhanyagolná, akkor az egész világ előtt nyilvánságossá válnék, hogy isteni és emberi jog és a természet törvénye ellenére azok hagytak cserben engemet. a kiknek tekintélye és fönsége -szívós védelmében vontam magamra az emberek gyűlöletét* Szuhay azt hitte, hogy még most is Illésházy üldözi őt, mert javait még nem adta vissza neki a király. Egyik kérése hát az volt a titkos tanácshoz is. Mátyáshoz is. hogy Thurzó közvetítésével igyekezzenek Hlésházyra hatni és ennek egyszeri- mind birtokait visszaadatni. Thurzó és az ildomos Aáprágyi püspök a főherczeg óhajára csakugyan közbe is léptek Illé>- házynál,* 1 2) mert a főherczegnek úgy a saját Ígéretére, mint a pápa közbenjárására és a magyar clerus folyamodására3) való tekintettel, de meg egyáltalán a püspöki állás és a kormányszékek tekintélye érdekében is eltökélt szándéka volt a két püspökért, a mit lehet megtenni és főként kimenteni őket a száműzetés infamiájából. Már a főherczegi biztosok legelső értekezletén kimondották, hogy jog és igazság elleni dolog a két püspököt kihallgatás és elmarasztaló ítélet nélkül száműzni : annál kevésbbé szabad ezt a rendeknek tenniök. mert hiszen ők maguk kívánják a kiegyezésben azt a régi jogi elvet fölfrissíteni, nè se può sentir volontieri che anteponghi i suoi particolari rispetti al buon publico . . .« (Borgh. I. 926. ; Meyer 764a) rövid német kivonatot ád.) 1) Irományok 13. és 16. sz. Aztán sajátkezű beadványa a titkos tanácshoz 1606 június (s. d.) Kpü, F. 15434. 2) Irományok 10. h) alatt 3) Irományok 19. sz.
