Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)
II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember
180 A »BÉCSI BÉKE« gyakorlatát. Mikor hát a »deliberatum est« kifejezést elfogadták, egy új szövegtervezetet készítenek,1) a melybe a most mondott záradék után egy kikötést iktattak : ám ne essék semmi sérelem a vallás szabad gyakorlatával a katholikos valláson, de a »más felekezetitek se háborgattassanak hitükben« (Ita tamen ne alterius confessionis [homines] in religione turbentur). Maguk is belátták azonban, hogy ez fölösleges ismétlés, mert a gyanúba vett záradék előtt ez egyszer már úgyis világosan ki van mondva. Elejtették hát és másként kerestek kárpótlást ; a királypárti Thurzó György és Illésházy egyaránt egy mellékmondattal akarták az »absque tamen praejudicio catholicae Romane religionis «-féle záradéknak netaláni élét venni, a mihez Thurzó még egy beszúrást is csatolt. Javaslatuk szerint a szöveg dereka így hangzott volna : a fölsorolt rendeket vallásuk szabad gyakorlatában ő fölsége sehol és soha nem fogja háborgatni és nem engedi háborgattatni »akár a római, akár az evangéliumi vallás legyen az«, azonban a katholikus vallás sérelme nélkül, melynek gyakorlata szintén szakad lesz.* 2) Ügy látszik azonban, hogy a főherczegi biztosok meggyőzték őket ezen betoldásoknak is pleonasmus-voltáról és így elállottak tőlük; noha kétséget nem szenved, hogy az »absque tamen«-féle záradéknak határozottan élét vette volna Thurzóék ezen utóbbi betoldása. Ebben az általuk szándékolt formában, hogy »a király a rendeket nem fogja háborgatni hitük szabad gyakorlatában, azonban a katholikus vallás sérelme nélkül, melynek gyakorlata szintén szabad lesz«, az augusztusi kassai gyűlés bizonyára nem emelt volna vádat a záradék ellen ! Nevezetes végül egy a czikk vége felé javasolt betoldás, a hol arról van szó, hogy a katholikusok szabadon rendelkezhessenek templomaik felől. Ezt Illésházy így óhajtá módosítani : maradjon meg a katholikusoknak szabad rendelkezési joguk azon templomaikat illetőleg, a melyeknek már Miksa császár idejében birtokában voltak, úgyszintén az evangélikusoknak is. A javaslat ellen azonban az osztrák biztosok mint újítás ellen x) Irományok 25. m) alatt. Lásd a IV. sz. hasonmást a kötet végén. 2) Az aláhúzott javaslatok, azaz betoldások, elseje Thitfzóé, másodika Thurzóé és Illésházyé. Lásd a IV. sz. hasonmást a kötet végén.
