Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 12. 1606 (Bp., 1917)

II. A "bécsi béke" és a három kassai országgyűlés 1616. június-deczember

156

A »BÉCSI BÉKE«

az egyik 1604 deczember 19-ról, a másik 1605 január 14-ről.1) Ha már egyszer a király a hűségére visszatérőknek hitük hábo- rítlan gyakorlatát főhadvezére ünnepélyes proclamatióban megígérte, legezélszerűbb erre utalni és ezzel magukról minden felelősséget elhárítani. Trautson ezt a fölfogást helyeselte, sőt kijelenté, hogy Khlesl. a kit ő e miatt megkérdezett volt. ugyanezen az álláspontén áll.* 2) Ezzel a kassai végzés első czikkének első pontjára nézve megtalálni vélték a legjobb megoldást, mely, nézetük szerint, keresztül is volna vihető ; a második pontra vonatkozólag pedig az ment határozatba, hogy a magyarok kifogásolta »separetur« szót minden nehézség nélkül ineznillő s a magyarok szájaíze szerint megfelelőbbel pótolni lehet, ragaszkodni kell azonban ahhoz, hogy a 22-dik czikk törlésével, melyet előzőleg már Khlesl is, mint Mátyás jóindulatának jelét a magyarság iránt, határozottan ajánlott, a többi kérdéses törvény- czikket is hatályon kívül helyezettnek tekintsék a magyarok : tehát ezek törlésének külön kimondása, a katholikos egyház jogainak a jövőben való megóvása végett, mellőzendő.3)

így születtek meg valóban nehezen a júniusi bécsi béke első czikkének azon legelső szövegjavaslatai, melyek a kassai rendek kívánságára ebben a három pontban véltek megfelelhetni :4)

1. maradjon úgy a vallás ügye, a mint Rudolf trónralépése idején volt ;

2. a mennyiben pedig Bocskay párthívei Basta Györgytől a fölség nevével valamely külön engedélyt nyertek volna. - a melyről a főherczegnek nincsen tudomása — ennek élvezetében nem fognak háborgattami ;

*) ».. . tani in bonis . .. quam . . . religione, privilegiis . . . assecura- mus.« És »asseeurando eos quod neque in vita, honore, bonis ... et religione ullum illis periculum imminebit.« Kiadva Mon. Hung. Hist. Diplom. 47. köt. 546. és 581. 1.

2) Trautson ezen kijelentésében semmi okunk nincs kételkedni, noha még pár nappal azelőtt a ravasz püspök azt ajánlá a főherczegnek. hogy inkább küldje vissza meghatalmazását a császárnak, mintsem megengedjen Trautsonéknak olyan engedményt tenni, mely a februári végzést túlhaladja. Irományok 5. sz.

3) Irományok 10. sz. a).

M Irományok 25. sz. d).