Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

I. A MEGHIUSULT POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. JANUÁRJÁBAN

<5 A JdK«HnJSÚl,T POZSONYI OItSZÁGímh,KS kat

l) lecsendesíteni ? Az esetre, ha a rendek véleménye szerint az első út volna czélravezetőbb. vagy a második úton teendő kísérletek meghiúsulnának, a kamara általános, személyes fölkelés kihirdetését hozta javaslatba oly módon, hogy a fölkelő királyi tábor Básta hadseregével egyesülve induljon a »lázadók« ellen. A. nagyobb pénzszükséglet, kiadás-többlet daczára mindamellett nem tartá jónak a magyar kamara, hogy a király, ezen az országgyűlésen a mondott két pont letárgyalása után nagyobb adót kívánjon mint a múlt diétán, mert — mint igen helyesen jegyzé meg — az ország állapota tavaly óta nem jobbra, hanem rosszabbra változott. Jó volna különben — így szólt végűi a kamara — ha addig is, míg a királyi meghívó-levelek Prágából megérkeznek, Mátyás főherczeg az egyes megyéket és főurakat fölkeresné leveleivel, hogy a kihirdetendő országgyűlésre előre készüljenek s így a kir. meghívók vétele után tüstént, minden haladék nélkül, képesek legyenek az országgyűlésre megjelenni.

2) A magyar kamara javaslatától függetlenül, de ugyanezt ajánlá Mátyás főherczegnek a Pozsonyban összeült, csekély számban együtt levő magyar kir. tanács is, midőn az országgyűlésnek január elsejére való egybehívását javasolta. Csakhogy a magyar tanács a főherczegnek egyes kérdő pontjaira

a) kimerítőbben adott, bő és terjedelmes, az egész »lázadást« és annak genesisét fölölelő választ s ezenkívül a helytartó s kalocsai érsek Pethe Márton öcscsét, hetesi Pethe Lászlót, a mezei magyar seregek felső-magyarországi főkapitányát, a magyar tanács Bécsbe is fölküldé, hogy ott a főherczegnek még részletesebben adja elő a forradalom okait, mint azt a magyar tanács előttünk fekvő irata teheti vala. A magyar tanács véleménye, mint mondom, szintén a/, országgyűlés összehívásában culminált. sőt azt tartá, hogy Készakarva használom e nem hízelgő elnevezést, megkülönböztetvén a »fölkelőket«, a törvényesen kihirdetett insurrectióban résztvevőket, a Bocskay zászlói alatt fölkelt magyarságtól. 2) Lásd: Irományok I. sz. '•') Melyek, mint föntebb megjegyzem, hiányzanak.