Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

II. A SZERENCSI GYŰLÉS 1605. APRIL HAVÁBAN.

152 A. SZERENCSI . GYŰLÉS. ti kegyelmetek meg, mennyi sok gravamen találtaték az nemes vármegyékről. Ezzel mely szívek nyugodalmára, sze­génségnek igájának elvitelire és rajtok való hatalmasoknak hatalmaskodásoknak megcompescálásokra leszen ez az dolog. Ivihez ti kegyelmetek is velem egyetemben ragaszkodhattok. Valamikor penig az hadakozást az úr Isten köztönk meg­csendeséti, az nemes ország is szabad legyen ennek meg­tartására. (Fiedler udv. tanácsos gyűjteményeiből; egyk. mása a bécsi udv. könyvtár autograph (!) gyűjteményében.) Jegyzet. Jelen irat egy részét, de nem az egészet, közölte Demkó Kálmán, Tört. Tár 1889. évf. 618. 1. IV. 1605. ápril 20. Azon beszéd, melyben a fejedelemmé választott Bocskayt a szerencsi rendek eskütételre szólítják föl. Oratiuncula ante solenne juramentum Ser m i DD. Ste­phani Bochkay de Kys-Maria, Dei gratia Hungáriáé et Transylvaniae Principis Siculorunique Comitis etc. nomine .Universitatis dominorum regnicolarumque dicenda. Miképen ez nagy látható világban az sz. Isten kegyel­mes urunk fejedelmünk magát egyedől uralkodtatni minden­kor akarta: azonképpen bölcs rendeléséből akarta, hogy az emberi társaság kezett is jó rendtartásnak okáért minden országok, tartományok és nemzetségek előtte járó fejedelem­ségek alá legyenek vetett vén. Mely dolognak véghetetlen bölcsesége szerint való rendelését ő szent felsége senkinek másnak nem engedte, hanem csak egyedül maga hatalmá­ban tartotta. 0 szent felségének tulajdonítjuk azért mi es az mi elfogyott szegín nemzetünk felől való kegyes rende­lését, melyet mostan hozzánk megmutatott és kit mi es mind fejenként igen nyilván tapasztaltunk sok okokból. Mert ez az Nagod által indultatott dolog minnyájunknak nyilván vagyon, hogy Nagodnak nem felfualkodásából, sem nem em­beri telhetetlenségéből, lianem egy kételenségből, kiben akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom