Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)
III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN
380 A KORPONAI OHSZÁGGYÍTLKS. kőzik nieg azon további, egészen új kívánságnál, a melyet a korponai rendek, előttünk ismeretlen előzmények következtében, a föltételek harmadízben való tárgyalása alkalmával támasztottak az egyházpolitikai legislatio terén. 1) Deczember l-jén ugyanis, mikor a kilenczedik, már szerencsésen megállapított föltételnek — a tisztségek és hivatalok betöltéséről szólónak — olvasására került a sor, valaki azzal a nagyjelentőségű indítványnyal állott elő, hogy a fölség a tisztségekre s hivatalokra a született magyarokat minden valláskülönbség nélkül alkalmazza, tehát katolikusokat és protestánsokat egyaránt. Az indítványt elfogadták s az mint követelés belekerült a deczember 3-diki, végső határozatok közé. 2) Noha e kívánság, mint a legelső föltétel, a receptio folyománya igen természetesnek tűnhetik föl most mielőttünk, semmi kétséget nem szenved, hogy Korpona rendei szemében az újabb garanczia természetével bírt. Tehát még egy negyediket is fölállítanak a rendek a vallás szabadság három előbbi garancziája mellé, és pedig egy, gyakorlati szempontból oly hatalmasat, mely az előbbieken erőben és hatásosságban messze túltesz. Hogy a kívánság eme természetét az udvarnál, a főpapi körökben, a nuuciaturánál így fogták föl, tehát Korpona rendei czélzatát megértették, arról a gyűlésre közvetlenül következő időkből meggyőző bizonyságaink vannak. »Gyanakodtak a fölkelők — mondá 1606 elején Forgács püspök — hogy a vallásszabadságról szóló első czikk még esetleg valamely, a katolikus valllásnak kedvező magyarázatot nyerhet s azért minden kétségnek végetvetendők s világosan kimutatandók, hogy az az *) A Napló ugyan (írom. XII. sz.) novemb. 25. alatt megemlíti már e kívánságot, mint a fejedelem postulátumát. De ennek tollhibának kell lenni a csak másolatban ránk maradt Naplónál. S pedig azért: 1° mert Forgács, illelőleg a főherczeg válaszát nem említi a Napló a kívánságra nov. 25. alatt; 2° mert a második tárgyalásnál, november 29-kén szintén hallgat róla s 3° és főként azért, mert Bocskay postulatumaiban (írom. X. sz. a.) erről a kívánságról egy szót sem találhatunk. 2) Irományok XXIV. sz.
