Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

V. A KASSAI ORSZÁGGYŰLÉS 1606. ÁPRIL ÉS MÁJUS HAVÁBAN.

1606. ÁiT.TUS ks május havában. Es ez az, a mi a helyzetet Kassán, Korponával szemben, jelzi. A bizonytalanság; a szélső eleinek megnövekedett esélyei; az a veszély, hogy a senkinek nem tetsző februári pontok tárgyalása alkalmával egyes, nagyon lényeges vagy nagyon kényes kérdéseknél a túlzók nézetei találnak túlsúlyra vergődni s a teljes szakadás király és nemzet között elháríthatatlanná válik. .... A két nagy párt összemérkőzésére, erejének kipróbálására a gyűlés kezdetén mihamar két alkalom is kínálkozott. Az egyik Illésházy fölvetette bizalmi kérdés fölött való döntés, a másik pedig a liajdűkapitányok iilési és szavazati jogának kényes ügye volt. Az előbbire mindjárt a gyűlés legelső napján rákerült a sor. Az eddigiekből is bőven láthattuk, hogy Illésházy István, a fejedelem és a korponai gyűlési rendek megbízottja, a kiegyezés nagy művén egész lelkéből, bámulatos energiája teljes megfeszítésével dolgozott, a mint Mátyás főherczegnek és Trautson miniszternek Bécsből való távozásakor és Kassán a gyűlés előtt ismételve is megígérte.

1) Mint a legmérsékeltebb elemek vezére igvekvék a februári egyességet, bár az mindenben saját magának sem volt inyére, ha nem is a maga egészében, de legalább minél kevesebb változtatással elfogadtatni; abból a nézetből indűlván ki, hogy — mint még február 9-dikén Bocskaylioz irá — »nem jó a jószerencsét sokszor megpróbálni s nehezebb is vele birni, hogysem a gonosz szerencsével« ;

2) meg hogy a kiegyezés létrejötte után az egyesült nemzetnek elég alkalma és ereje lesz óhajait majd a legközelebbi országgyűlésen keresztülvinni. Láttuk, hogy túlbuzgósága még a fejedeleni nemtetszését is kihívta; láttuk, hogy a hajdúk őt kézrekeríteni törekvőnek, tudjuk, hogy egyenest halállal is ') Illésházy Trautsonhoz márczius 7. Znió-Vára. ered. a bécsi udv. kani. ltárában; ápril 7. Kassáról (u. o.) s más iratokban. — V. ö. még, a mit Franki mond id. ért. a Győri Tört. és Rég. Fiiz. IV. 35. ós köv. lapok. 2) Közli Szilágyi S. Tört. Tár 1878. évf. 75. 1. Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. 39