Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

398 A KORPONAI OHSZÁGGYÍTLKS. czegtől Forgács ? — A főherczegi biztos előadá, hogy a korona kész Bocskayt élete fogytáig, örökösei kizárásával, a magyar király fönnhatósága alatt maradandó Erdélynek fejedelmévé elismerni;*) ha viszont Bocskay is le fogja tenni »Magyarország fejedelme« czímét s megszűnik Magyarország czimerével és pecsétjével élni. — Ezt mind Bocskay, mind a rendek elfogadták. Megengedi továbbá a korona — folytatá Forgács — hogy Bocskay Nagybányán pénzt veressen, de az érem egyik oldalán a király képe legyen. Ez ellen sem volt, űgy látszik, egyik részről sem kifogás. Kérdés támadt azonban, hogy miután az erdélyi fejedelem addig »partium regni Hungáriáé dominus« is vala, hát meddig érjen a tulajdonképeni Erdélyen kívül Bocskay dicziója? ... Es itt tört ki a vihar. A rendek nagy része ösztönözve és támogatva a kassavidékiektől, különösen pedig az erdélyiektől, azt kivánta, hogy Bocskay uralnia a Tisza fölső folyásánál e folyó mindkét partjára (jobb partján persze föl a magyar-lengyel határig), alább pedig a Tisza egész balpartjára kiterjedjen. Más szóval az egész akkori Felső-Magyarország, t. i. a tiszáninneni és tiszántúli két kerület (a mennyiben nincs török uralom alatt) Bocskayt ismerje uráúl. Sőt találkoztak olyanok is, a kik a határt a Dunáig akarták kitolni, persze nem a török uralma alatti Duna-Tisza közét, hanem azokat a felsőmagyarországi megyéket értvén ez alatt. melyek a Yácznál déli irányba csavarodó Duna vonalának észak felé való megliosszabításától mint képzeletbeli határvonaltól keletre esnek. *) A Napló szerint ugyan Forgács csak a vajda czimet ígérte volna. Tekintettel arra. hogy még később is 1606 január legelején úgy az udv. kamara (január 9. körül, bécsi udv. kam. ltár.) mint különösen a magyar tanács nehézségeket támasztanak Bocskay erdélyi fejedelemsége elismerésének útjába, nem lehetetlen, hogy a Naplónak Forgács deczember 1-ji előadását illetőleg igaza van s hogy Forgács a fejedelmi czimbe csak deczember 2-dikán egyezett bele. — De mivel erről meg a Napló hallgat; az pedig bizonyosnak látszik, hogy Mátyás utasítása Forgácshoz már 1605. augusztusában fölhatalmazzá ezt a fejedelmi czim megigérésére, hát indokoltnak tartám a vajdai czimröl a szövegben hallgatni.