Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

1605. NOVEMBER BÉCZEMBERBEN'. 269 rendek dt ennek kieszközlésére amúgy is fölkérték s így a király ezen intézkedésében megnyugodnának; ő maga (Bocskay) pedig bizonyára hívebben és hasznosabban szolgálna királyának, mint elődje, Belgiojoso szolgált.

1) A fejedelem e közvetítő indítványa kétségkívül jóhiszemű alappal birt; mert elfogadása a fölkelők zömét képező »tizenhárom vármegye« nemességére megnyugtatóan, kibékítőleg hat vala', de nyilt kérdésnek marad mégis, vájjon a rendek cserében csakugyan lemondottak volna-e a nádorkivánásról ? . . . A tárgyalások arra mutatnak, hogy épenséggel nem. Miként fogadták a királyi udvarnál ezt a közvetítő javaslatot: arról tudomásunk nincs. Csak annyi tény, hogy magának a nádori tiszt helyreállításának gondolatába még a korponai tárgyalások idejében sem tudott a király belenyugodni.

3) Bécsben a főherczeg kormánya nem is reflectált Bocskay közvetítő indítványára; itt is csupán azzal valának a kormányférfiak Mátyással élükön tisztában, »hogy e zavai'os idők a nádorválasztásra nem alkalmasak«,

3) —a mi persze csak elpalástolása volt e kívánság egyenes megtagadásának. Később a főherczeg környezetében az a merész és eredetisége által magkapó eszme bukkant föl. hogy, ha a magyarok határozottan és mindvégig megmaradnak e föltétel mellett, hát akkor a legjobb megoldás lenne magát Mátyás főherczeget jelölni ki és választatni meg a fontos állásra.

4) Az a nehézség, melyet az uralkodónak a nádor roppant hatalmára való féltékenykedése okoz, egy csapással megszűnnék ott, a hol a királyival szemben házának, családjának egyik tagja állana nádorkép, mint a hogy közel kétszáz év múlva a 18-dik század utolsó tizedében ez ') Thurzó Gy. jelentése 1605. júl. 20. Mátyás főherczegliez. (II. o.) 2) Irományok XTX. sz. és a velenczei követ jelentése 1605. deczember 5. '•') Mátyás többször id, utasítása 1605. aug. 19. *) »É ben vero — irja Serra Bécsből 1605. nov. 18. — che... dimandario li Ungari un palatino... et da questi ministri, se si fosse visto persistere li Ungari in questa dimanda, s'era pens-to i.lla persima deli a aT'ciduca.« (Bngbese-ltár.)