Károlyi Árpád (szerk.): Monumenta Hungariae Historica 3. Monumenta Comitialia regni Hungariae 11. 1605—1606 (Bp., 1899)

III. A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS 1605. NOVEMBER–DECZEMBERBEN

270 A KORPONAI ORSZÁGGYŰLÉS. tényleg megtörtént, — De megszűnik vala e terv keresztülvitelénél 3jZ ci speciális ellentét is, mely Mátyás eddigi főhelytartói állása és a nádor szerepe között szükségkép fön forgott, sőt esetleg még Mátyás hasznára lesz fordítható Bocskay e föltétele, ha a király a vérebeli főherczegnek s a következő, persze főherczegi nádoroknak kedveért az 1485-diki nádori czikkek jogszokásban gyökerező erejét s vele a nádor óriási hatáskörét új és. kétségtelen törvény által szentesíteni hajlandó volna. Föl kellett azonban merülnie annak a kétségnek, vájjon megválasztják-e a rendek az ország és különösen a politikai nemzet érdekeit képviselő nádor állására azt a főherczeget, kinek konnánykodása alatt az orvosolatlan sérelmek halomra gyűltek?

1) Lehet-e a nemzet bizalmának letéteményese, a nemzet »tribun«-ja, lehet-e nádor az a király véréből való vér, a ki a király érdekeinek természetes képviselője?... De ha megválasztanák is Mátyás főherczeget: tanácsos-e az absolutistikus törekvések szempontjából a nádori hatalmat, e hatalomnak Mátyás kezébe való tétele által, királyi elismeréssel megerősíteni esetleg Mátyás nemfőherczegi nádorutódjai számára is ? Vagy ha e nehézségeken tova lehetne siklani, tanácsos-e kitenni a főherczeget annak a lehetőségnek, melyet kétségbe nem vonható törvények hárítanak a nádor nyakába, s mely az 1526. 22. tcz. szerint esetleg fő- és vagyonvesztést vonhat maga után? . . . E sokat nyomó kétségek, különösen az utóbbi, háttérbe tolták a főherczeg nádorsága tervét s helyette egy másikat nyomtak előtérbe; azt t. i., hogy a fölség a nádori tiszt betöltetlen hagyása mellett Mátyás főherczeget Magyarországon teljhatalmú kormányzóvá nevezze ki, hogy egyedül a királynak legyen felelős. így egyfelől a nádor nem zavarná a kormányzó köreit, a mi a főherczeg szempontjából igen kívánatos vala, másfelől pedig a kormányzó nemcsak teljesen pótolná a nádort, hanem miután — udvari fölfogás szerint — mint említém — Ezt világosan mutatják a XI-dik fültétel tárgyalásai. L. alább az V. fejezetet.